Effective policy design for a sustainable economy

Bretschger, Lucas; Valente, Simone

doi:10.1016/j.euroecorev.2023.104462

Cited by 5 publications

(3 citation statements)

References 24 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…For example, Hassan et al (2023) claim that-in order to stimulate companies' willingness to transfer into the circular economy-some policies that facilitate uniform usage and recycling of goods (or materials) are necessary. Another study of Bretschger and Valente (2023) substantially agrees with Hassan et al (2023) and emphasizes the importance of external effects, which encourage companies to move to circular economy. Thus, an appropriate environmental policy mix and international environmental agreements may promote this transfer.…”

Section: External Environment and Enablers For The Transition From Th...supporting

confidence: 53%

The impact of the external environment on transferring from linear to circular economy with the mediating role of knowledge assimilation

Šimelytė,

Tvaronavičienė,

Peyravi

et al. 2023

J. Infras. Policy. Dev.

View full text Add to dashboard Cite

Knowledge transfer, assimilation, transformation and exploitation significantly impact performing business activities, developing innovations and moving forward to new business models such as transferring to a circular economy. However, organizations’ decisions or willingness to transition to a circular economy are very often also influenced by the external environment. The study aims to determine the influence of the external environment on the transfer from a linear to a circular economy while mediating knowledge assimilation. The quantitative research involved 159 Nordic capital companies operating in Estonia and Lithuania. The survey has been performed by means of the CATI method. The analysis has been done also by applying structural equation modelling (SEM). In order to perform mediation analysis, IBM SPSS and a special PROCESS macro have been used. The study showed that knowledge assimilation partially mediates the relationship between the external environment and the transfer to the circular economy. Hence, the external environment’s direct effect is much more significant than the indirect. The added value of the study also consists in extending the concept of circular economy by including some aspects of absorptive capacity and the external environment.

show abstract

Section: External Environment and Enablers For The Transition From Th...supporting

confidence: 53%

The impact of the external environment on transferring from linear to circular economy with the mediating role of knowledge assimilation

Šimelytė,

Tvaronavičienė,

Peyravi

et al. 2023

J. Infras. Policy. Dev.

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…where V(t) is intergenerational wellbeing at t, [U(s))..] is the utility at time s, which is a function of the vector of consumptions, with the logarithmic discounting formula e . This wellbeing-consumption is denoted intergenerational benefits by Bretschger and Valente (2023)…”

Section: Theorymentioning

confidence: 99%

Beyond GDP: The Wealth Perspective of Sustainability

Kovács

2023

RETP

View full text Add to dashboard Cite

The capital approach, or the wealth economy framework of sustainability broadens the conventional measure of economic performance “beyond GDP”, with a long-term view. The totality of capital assets, or wealth, is composed of produced, human, natural and social capital, and is seen as the source of income, benefits, and wellbeing of present and future generations. Shrinkage in this production base signals unsustainable development. While the weak criterion of sustainability allows substitution between all capital elements, the strong criterion does not allow reductions in the renewable component of natural capital. Using World Bank data, we found that during the 1995-2018 period, 14% and 58% of the countries globally did not meet the weak and the strong criteria of sustainability, respectively. Also, a comparative analysis of wealth and its components is provided for selected OECD countries. It is found that human capital is proportionally the most significant among the capital elements, followed by produced capital. Natural capital, both renewable and non-renewable, lags far behind. Our findings raise questions regarding the rationale of economic convergence, as well as confirm the necessity of further methodological improvements regarding data generation and statistics, including the valuation of assets.

show abstract

“…A közgondolkodás számára a közgazdasági elveknél esetenként jobban értelmezhetők a természettudományos kutatások eredményeire támaszkodó ökológiai célok, mint például a Föld átlag-középhőmérséklete növekedésének korlátozása, vagy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Mégis, az ökológiai célokra irányuló törekvés során a kiegyensúlyozott, interdiszciplináris megközelítésen alapuló közgazdasági elvek figyelmen kívül hagyása semmiképpen se szolgálja a megfelelő társadalmi döntések meghozatalát (Bretschger and Valente, 2023). A fenntarthatóság vagyoni szemléletének neo-klasszikus közgazdaságtani szemléletű elméleti megalapozása a 20. század elejére vezethető vissza, azonban empirikus kutatása csak a közelmúltban vált lehetővé, elsősorban a Világbank Vagyoni Számlák (Wealth Accounts) adatbázisa segítségével.…”

Section: áBra a Természet éS A Társadalmi-gazdasági Rendszer Vagyoni ...unclassified

A fenntarthatóság vagyoni szemlélete és empirikus vizsgálata

Kovács

View full text Add to dashboard Cite

A disszertáció a vagyoni szemléletű fenntarthatóság közgazdasági elmélettel alátámasztott, világbanki adatok felhasználásával végzett empirikus kutatását ismerteti. A regressziós vizsgálatok annak a bemutatását célozzák, hogy a vagyon, ami generációkon átívelően a javak és hasznok forrása, a gazdasági növekedés kilátásainak elemzése vonatkozásában GDP-t kiegészítő fenntarthatósági mutató. A vonatkozó elmélet szerint az átfogó vagyon (comprehensive wealth), a termelt, humán és természeti tőke összessége, a generációkon átívelő jólléttel, mint, definíciószerűen, a gazdasági fejlődés céljával, együtt változik, ezért a vagyon-változás jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer adott időszakban fenntarthatóan működött-e, vagy sem. A Világbank adatai szerint az 1995-2018 időszakban a világ országainak 14%-a nem felelt meg a gyenge fenntarthatóság kritériumának, 58% pedig az erős fenntarthatósági kritériumát nem teljesítette. Ez utóbbi szerint a megújuló természeti tőke nem csökkenhet. Ebben a kontextusban, a disszertációban megfogalmazott fő kutatási kérdés a megújuló természeti tőke változásának jövedelemtermelésre gyakorolt hatására irányul. A kutatás szerkezete négy kérdést (A-D) és nyolc hipotézist (H1-H8) tartalmazott, amelyek vizsgálata két regressziós modell elemzésével történt: (1) a természeti tőkével, mint termelési tényezővel kibővített termelési függvény és (2) a megtakarítás-jövedelem összefüggés. A regressziós modellekben a GDP és két fenntarthatósági jövedelmi mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) és a módosított nettó nemzeti megtakarítás (Adjusted Net National Income, ANNI) szerepelt, mint eredmény változó, ezek regressziós együtthatóinak összehasonlító vizsgálatában. Minthogy a GNI és az ANNI struktúrájában megjelennek bizonyos fenntarthatósági tényezők, a vizsgálat annak a bemutatását célozta, hogy hogyan és milyen információk nyerhetők a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával, összehasonlításképpen a GDP-vel. A termelési függvény modellben, más változók mellett magyarázó változóként a megújuló természeti tőke is szerepelt. A vizsgálat a megújuló természeti tőke vagyon képződése és a jövedelem termelés közötti oksági összefüggést a GNI és az ANNI esetében megerősítette, a GDP esetében nem erősítette meg. Ez az eredmény demonstrálja, hogy a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával GDP-t kiegészítő információk nyerhetők. A magtakarítások-jövedelem összefüggésre vonatkozó vizsgálat azonban ezt az addicionalitást explicit módon nem erősítette meg, mert a GDP és a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával a megújuló természeti tőke változásának hatásában jelentkező különbség nem volt kimutatható. 4 A kutatás eredményeinek értelmezése tekintetében számos korlátozást kell figyelembe venni, amelyek adat-módszertani, mintavételi, regressziós modell specifikációs okokra vezethetők vissza, továbbá kérdéses, hogy a modellekben hogyan kellene figyelembe venni a természeti tőke változásának késleltetett hatását a jövedelemtermelésre. A kutatás eredményeinek újdonsága jelenti annak az empirikus bemutatása, hogy a fenntarthatóság vagyoni szemlélete, valamint a fenntarthatósági mutatók használata alkalmas GDP-t kiegészítő alternatív megközelítés lehet a társadalmi-gazdasági rendszer hosszútávú működésének a megítéléséhez. A kutatás bemutatta, hogy a vagyoni szemlélet hogyan egészítheti ki a gazdasági növekedés és fejlődés hagyományosan GDP fókuszú diskurzusát. A kutatási eredmények várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni szemlélet teret nyerjen a fenntarthatóságot érintő politikai és közbeszédben.

show abstract

Effective policy design for a sustainable economy

Cited by 5 publications

References 24 publications

The impact of the external environment on transferring from linear to circular economy with the mediating role of knowledge assimilation

The impact of the external environment on transferring from linear to circular economy with the mediating role of knowledge assimilation

Beyond GDP: The Wealth Perspective of Sustainability

A fenntarthatóság vagyoni szemlélete és empirikus vizsgálata

Contact Info

Product

Resources

About