Effect of metal non-adapted arbuscular mycorrhizal fungi on Cd, Ni and Zn uptake by ryegrass

Takács, Tünde; Vörös, I.

doi:10.1556/aagr.51.2003.3.13

Cited by 33 publications

(16 citation statements)

References 19 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Similar results were found in another experiment with ryegrass in which metal concentrations were 0, 30, 90, and 270 mg kg À1 . The presence of AMF was correlated with higher Zn content in the root, preventing Zn from penetrating the shoot, and thereby reduced the effects of metal toxicity (Taka´cs and Vo¨ro¨s 2003). For maize, concentrations of Zn were lower in mycorrhizal plants than in non-inoculated plants (Weissernhorn et al 1995).…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 95%

See 1 more Smart Citation

Zn uptake by maize under the influence of AM‐fungi and Collembola Folsomia candida

Seres

Bakonyi

Posta

2006

Ecological Research

View full text Add to dashboard Cite

Zn uptake by maize plants may be affected by the presence of arbuscular mycorrhizal fungi (AMF). Collembola often play an important controlling role in the inter-relationship between AMF and host plants. The objective of this experiment was to examine whether the presence of Collembola at different densities (0.4 and 1 individuals g À1 dry soil) and their activity have any effect on Zn uptake by maize through the plant-AMF system. The presence of the AMF (Glomus intraradices) and of the Collembola species Folsomia candida was studied in a laboratory microcosm experiment, applying a Zn exposure level of 250 mg kg À1 dry soil. Biomass and water content of the plants were no different when only AMF or when both AMF and Collembola were present. In the presence of AMF the Zn content of the plant shoots and roots was significantly higher than without AMF. This effect was reduced by Collembola at both low and high density. High densities of Collembola reduced the extent of AMF colonization of the plant roots and hyphal length in the soil, but low densities had no effect on either. The results of this experiment reveal that the F. candida-G. intraradices interaction affects Zn uptake by maize, but the mechanisms are still unknown.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 95%

“…Zn contamination may reduce (Bi et al 2003;Taka´cs and Vo¨ro¨s 2003) or enhance (Zhu et al 2001) AMF colonization or have no effect . Chen et al (2001) demonstrated that the concentration of Zn in AM fungal mycelia is approximately ten times higher than in the host plant tissues.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Zn uptake by maize under the influence of AM‐fungi and Collembola Folsomia candida

Seres

Bakonyi

Posta

2006

Ecological Research

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Other findings with non-adapted fungi have also shown the potential applicability of symbiosis in other methods of phytoremediation, such as phytoextraction (Takács and Vörös, 2003).…”

Section: Microbial Biomass In Phytoremediationmentioning

confidence: 88%

Phytoremediation: A novel green technology to restore soil health

Panwar

Márton

Kádár

et al. 2010

Acta Agronomica Hungarica

View full text Add to dashboard Cite

“…Mivel nagy mennyiségben és sok területen használják ezeket a nanoszemcsés fém-oxidokat a talajok a kezelésére is, így célszerű ezekkel az anyagokkal foglalkozni a talajbióta stresszválaszainak vizsgálata során. A különböző nehézfémek hatásait talajmikrobákra több magyar kutató is vizsgálta (VÖRÖS et al, 1998;TAKÁCS & VÖRÖS 2003;BIRÓ et al, 2005;SZÉCSY et al, 2011), viszont a nanoméretű fém-oxidokra jóval kevesebb vizsgálat született (KISS et al, 2015). Alkalmazásukból eredően a talaj élővilága számára környezeti kockázatot jelentő fém-oxidok: a szilí-cium-dioxid (SiO 2 ), a titán-dioxid (TiO 2 ), az alumínium-oxid (Al 2 O 3 ), a cérium-oxid (CeO 2 ), a vas-oxid (Fe 2 O 3 vagy Fe 3 O 4 ), a cink-oxid (ZnO) és a réz-oxid (CuO).…”

Section: A Nanotechnológia Napjainkbanunclassified

Nano szemcseméretű fém-oxidok hatásai a talajban élő kiemelt ökológiai jelentőségű mikroorganizmusokra – Szemle –

Kiss¹,

Hrács²,

Nagy³

et al. 2016

Agrokem

View full text Add to dashboard Cite

Ebben az összefoglaló cikkben bemutatjuk, hogy a ma már széleskörűen alkal-mazott nanoméretű fém-oxidok milyen hatással lehetnek a talajban élő mikroorga-nizmusokra. A nanoméretű fém-oxidok felhasználásuk során közvetlenül és közve-tetten is bekerülhetnek a talajba. A leginkább alkalmazott és ezért környezeti kockázat szempontjából is leggyak-rabban vizsgált fém-oxidok a nZnO, a nTiO2, a nSiO2, az nAl2O3 és a nCuO. A nanoanyagokat alkalmazhatják a mezőgazdaságban is, elsősorban növényvédelmi célból. A félvezető fém-oxidokat a peszticidek lebontására is használhatják a fotokatailitikus tulajdonságuk miatt. A talajbaktériumokra kifejtett hatásokat számos közlemény vizsgálja. Jelentősé-gük nagy, mivel alapját képezik a táplálékhálózatnak és az elsődleges szereplői a globális biogeokémiai körforgalmaknak. A táplálékláncban betöltött helyzetük mi-att szerepük lehet a fém-oxidok felhalmozódásában is, tehát mindenképp jól alkal-mazhatóak tesztszervezettként toxikológiai vagy ökotoxikológiai vizsgálatokban. A kísérletek nagyon különböző eredményeket hozhatnak függően a tesztfajtól, a használt módszertől, illetve az anyag kémiai összetételétől, mivel a nanoanyagok vizsgálatára még nem születtek egységes tesztszabványok. A vizsgált fém-oxidok általában a baktériumok közösségének összetételére és diverzitására gyakorolnak hatást. A nZnO bakteriosztatikus hatást fejt ki vizsgált baktérium fajokra, a legtöbb kísérletben erősebb hatása volt, mint nagyszemcsés megfelelőjének ugyanabban a koncentráció tartományban. A nTiO2 hatását egyes irodalmi adatok szerint az UV fény jelenléte befolyásolta, ennek hiányában csökken az anyag toxicitása. Ezen felül a nTiO2 hatása a talaj pH-jától és szerves anyag tartalmától is függ. A titán-dioxid is bakteriosztatikus hatást fejt ki a baktérium közösségekre. A két anyag közül azonos koncentrációban alkal-mazva a nZnO toxikusabb. A nCuO ugyanakkor mind a nZnO-nál, mind a nTiO2-nál toxikusabbnak bizonyult a kísérletek alapján. A talajban élő mikroszkopikus gombafajoknál nem egyértelmű a nanoszemcsés anyagok hatása, a tesztfajok különböző érzékenysége és a módszertani eltérések miatt az eredmények különbözőek. A nZnO-ra a legérzékenyebb faj a Penicillium expansum, 61–91%-os növekedés gátlással. Az arbuszkuláris mikorrhiza fajoknál a nagyobb dózisban (3,2 mg·kg−1) adott nFeO szignifikáns kolonizáció csökkenést okoz. Az eddigi kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a talaj mikroorga-nizmusait nagyrészt negatívan befolyásolják a nanoméretű fém-oxidok és egyértel-műen toxikusak is lehetnek a különböző baktérium- és gombafajokra. Mindenképp érdemes azonban vizsgálni a talaj mikro-, mezo- és makrofaunájára gyakorolt hatá-sokat is, hogy ezeken keresztül teljes képet kapjunk a nanoméretű fém-oxidoknak a talaj közösségekre kifejtett toxicitásáról. A nanoanyagok talajba jutó mennyisége előreláthatólag növekszik majd a jövő-ben, tekintettel arra, hogy ezek előállítása és felhasználása egy dinamikusan fejlődő ágazat. Mivel a nanoanyagok nem kizárólag a szennyvizekből és hulladékból kerül-hetnek a környezetbe, hanem közvetlen mezőgazdasági felhasználás révén is, fontos tudnunk, hogy milyen káros hatásokkal kell számolnunk, végső soron ezek a folya-matok közvetett módon az ember jólétét, a környezet és az élelmiszerlánc biztonsá-gát is befolyásolhatják.

show abstract

Effect of metal non-adapted arbuscular mycorrhizal fungi on Cd, Ni and Zn uptake by ryegrass

Cited by 33 publications

References 19 publications

Zn uptake by maize under the influence of AM‐fungi and Collembola Folsomia candida

Zn uptake by maize under the influence of AM‐fungi and Collembola Folsomia candida

Phytoremediation: A novel green technology to restore soil health

Nano szemcseméretű fém-oxidok hatásai a talajban élő kiemelt ökológiai jelentőségű mikroorganizmusokra – Szemle –

Contact Info

Product

Resources

About