Dissecting Saving Dynamics: Measuring Wealth, Precautionary, and Credit Effects

Carroll, Christopher D.; Slacalek, Jiri; Sommer, Martin

doi:10.2139/ssrn.2169763

Cited by 4 publications

(5 citation statements)

References 61 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Our empirical specification is similar to the one in Demyanyk et al (2019) and relates consumption growth to consumers' available resources as well as to measures of uncertainty and access to credit, in the vein of Carroll, Slacalek, and Sommer (2012). Both papers are based on the Carroll (1997) and Deaton (1991) buffer-stock model of saving, in which prudent but impatient consumers, subject to uncertainty and credit constraints, target a certain level of wealth for precautionary reasons.…”

Section: Data and Empirical Specificationmentioning

confidence: 99%

Consumption, Credit, and the Missing Young

Cooper¹,

Gorbachev²,

Luengo‐Prado³

2022

J of Money Credit Banking

View full text Add to dashboard Cite

There are more young adults today with either no credit history or insufficient credit history to be scored by one of the major credit bureaus than there were before the Great Recession-a reality that is likely an unintended outcome of the CARD Act of 2009. In regressions that include a rich set of controls, this paper shows that measures of young adults missing from credit bureau data act as a drag on state-level consumption growth. This finding seems to be driven by young individuals from more disadvantaged backgrounds having less access to credit since the act went into effect.

show abstract

Section: Data and Empirical Specificationmentioning

confidence: 99%

Consumption, Credit, and the Missing Young

Cooper¹,

Gorbachev²,

Luengo‐Prado³

2022

J of Money Credit Banking

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…There is also an evolving literature on savings and financial markets. Carroll, Slacalek, and Sommer (2019) argue that financial liberalization helps to explain the reduction in saving rates (the easier it is to borrow, the less agents need to save). This view has been used, for instance, by Guerrieri and Lorenzoni (2017) to argue that a sudden sharp reversal of the trend of loosening credit played a large role in the recently, and relatively short-lived, saving rate rise.…”

Section: Related Literaturementioning

confidence: 99%

Savings and Saving Rates: Up or Down?

Ordóñez¹,

Piguillem²

2020

View full text Add to dashboard Cite

We thank Dirk Krueger and Jim Poterba for comments. The usual waiver of liability applies. The views expressed herein are those of the authors and do not necessarily reflect the views of the National Bureau of Economic Research. NBER working papers are circulated for discussion and comment purposes. They have not been peerreviewed or been subject to the review by the NBER Board of Directors that accompanies official NBER publications.

show abstract

“…Továbbá a magasabb munkanélküliség és infláció is növelheti a megtakarításokat. A bizonytalanság, így a munkanélküliség emelkedése is jellemzően növeli a megtakarításokat (Carroll et al, 2012;Palenzuela -Dees, 2016). A magasabb infláció növeli a megtakarításokat, mivel ahhoz, hogy a háztartások fenntartsák vagyonuk reálértékét, magasabb megtakarítás szükséges (Ferrucci -Miralles, 2007;Hüfner -Koske, 2010).…”

Section: Gdp Növekedésunclassified

“…lakásárak nagyobb jelzáloghitel felvételt tesznek szükségessé, ami szintén mérsékelheti a nettó megtakarítást (Hüfner -Koske, 2010, Carroll et al, 2012Palenzuela -Dees, 2016).…”

Section: Gdp Növekedésunclassified

“…Végül a háztartások hitelfelvétele, eladósodottsága is érdemi hatással lehet a megtakarítások szintjére. A szakirodalom főként a hitelkereslet változásán keresztül vizsgálja az eladósodottság hatását, amelynek növekedése jellemzően csökkenti a nettó pénzügyi megtakarítást (Loayza et al, 2000;Ferrucci -Miralles, 2007;Carroll et al, 2012;Palenzuela -Dees, 2016).…”

Section: Gdp Növekedésunclassified

See 1 more Smart Citation

A magyar háztartások pénzügyi megtakarításai és vagyona a 2008-2009-es válságot követően

Nagy-Kékesi¹

View full text Add to dashboard Cite

A magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona 2008 és 2020 között több mint meghárom-szorozódott: azaz közel 40 ezer milliárd forinttal nőtt. A háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona is több mint 55 százalékponttal emelkedett – így a lakossági pénzügyi vagyon nökedése számottevően hozzájárult a gazdaság külső egyensúlyi pozíciójának javulásához, így a külföldi for-rásokra való ráutaltság mérséklődéséhez is. Míg a kétezres évek elejétől a lakosság egyre inkább eladósodott, a 2008-2009-es válságot követően a törlesztések révén jelentősen csökkent a lakosság hitelállománya. Ezzel párhuzamosan a lakosság GDP-arányos pénzügyi eszközei is számottevően, mintegy 40 százalékponttal nőttek 2008-2020 között. Az e dolgozatban bemutatott kutatásaim során ezért elsősorban a 2008-2009-es válságot kö-vető, 2020-ig tartó időszak megtakarítási folyamataira koncentráltam. Disszertációmban arra kere-sem a választ, hogy makroszinten milyen tényezők járulhattak hozzá a magyar háztartások megta-karításának 2008-2009-es válságot követő jelentős emelkedéséhez és portfólióösszetételének meg-változásához. Emellett azt is vizsgálom, hogy mikroszinten milyen faktorok határozhatják meg a magyar háztartások pénzügyi vagyonának mértékét és összetételét. Az elméleti keretrendszer és az eddigi empirikus kutatások ismertetése után a harmadik rész-ben egy leíró elemzés segítségével azt vizsgálom, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően milyen tényezők állhattak a magyar megtakarítási folyamatok mögött és körbejárom, hogyan alakult a háztartások pénzügyi vagyonának összetétele és milyen változások történtek a magyar lakosság pénzügyi portfóliójának összetételében. A negyedik fejezetben hipotéziseket fogalmaztam meg annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjak a háztartások vagyoni helyzetéről. A második kutatási kérdésre – Milyen faktorok ha-tározhatják meg a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyonának mértékét és összetételét? – egy 2015 óta elérhető, viszonylag új mikroadatbázis segítségével, a Household Finance and Con-sumption Survey felmérés segítségével válaszoltam. A lakosság portfólióallokációs döntéseit is vizsgáltam, ezen belül is azt, hogy a kockázatos és nem kockázatos eszközök közötti választását milyen tényezők befolyásolják. Meggyőződésem, hogy ez kutatás hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a magyar meg-takarítások szintjét és összetételét befolyásoló faktorokat, és választ kapunk arra is, milyen tényezők állhattak a 2008-2009-es válságot követő alkalmazkodás mögött.

show abstract

Dissecting Saving Dynamics: Measuring Wealth, Precautionary, and Credit Effects

Cited by 4 publications

References 61 publications

Consumption, Credit, and the Missing Young

Consumption, Credit, and the Missing Young

Savings and Saving Rates: Up or Down?

A magyar háztartások pénzügyi megtakarításai és vagyona a 2008-2009-es válságot követően

Contact Info

Product

Resources

About