Absztrakt:
Bevezetés: A zsírmáj kialakulhat betegségek, műtétek,
gyógyszerek, éhezés vagy túlzott mértékű alkoholfogyasztás következtében, de a
helytelen táplálkozást, a zsírbő és rostszegény étkezést tartják az elsődleges
oknak. A nem alkoholos zsírmájbetegség a lakosság 20–30%-át érintheti. A
táplálkozási eredetű zsírmájat korai stádiumban általában szövődménymentes
májkárosodásnak írják le. Célkitűzés: Kutatásaink célja a
zsírdús táplálkozás bél–máj tengelyre gyakorolt hatásának a feltérképezése volt.
Módszerek: Rutinlaboratóriumi, analitikai és szövettani
módszerekkel patkányokban vizsgáltuk a bél és a máj redoxparamétereit, valamint
a máj zsírsavösszetételét és elemtartalmát. Eredmények: A máj
elzsírosodása során a vérszérumban mérhető májenzim- és metabolitértékek
eltérései mellett a redox-homeosztázis mutatóiban is szignifikáns változások
igazolódtak. Változás volt kimutatható a májban, a vérben és a belekben. A máj
elzsírosodásának folyamata együtt jár a transzmetiláló képesség csökkenésével.
Megváltozott a zsírsavösszetétel és a fémion-homeosztázis is a májban.
Szövettani vizsgálatoknál a májlobulusok centrális részén a hepatocyták
megduzzadtak, bennük zsírcseppek láthatók, piknotikus sejtmagok alakultak ki,
ami a zsíros elfajulásra jellemző. A vékony- és vastagbél enterocytái sérültek,
helyenként lelökődtek a felszínről, és gyulladásos reakciók figyelhetők meg a
nyálkahártyában. Következtetés: Eredményeink alapján
leszögezhető, hogy a zsírdús diéta okozta steatosis már korai stádiumban sem
tekinthető egyszerűen reverzibilis változásnak, mert a változások kedvezőtlenül
befolyásolják az egész szervezet redox-homeosztázisát, és egyben alapját
képezhetik súlyos szív- és metabolikus betegségeknek, valamint siettethetik a
gastrointestinalis tumorok kialakulását. Orv Hetil. 2020; 161(35):
1456–1465.