Design of key performance indicators for a comprehensive performance in marine agro-industrial clusters: a case study in Indonesia

Partiwi, Sri Gunani; Suwignjo, Patdono; Eriyatno,; Fauzi, Anas Miftah; Setyowati, Krisnani

doi:10.1504/ijbpm.2014.057881

Cited by 4 publications

(3 citation statements)

References 3 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Theoretical and methodological aspects of formation of agro-clusters, national and global tendencies of their development, and issues of management and increase of effectiveness of functioning of agro-clusters are studies in works of such scientists as (Beciu et al, 2011), (Maya-Ambía, 2011), (Partiwi et al, 2014), (Zhukenov, 2014), (Firsova et al, 2014), etc.…”

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

Cluster Policy in Agrarian Sphere in Implementation of Concept of Economic Growth

Popova¹,

Попова²,

Dugina³

et al. 2015

ERSJ

View full text Add to dashboard Cite

The purpose of the article is to substantiate the necessity and compile recommendations for improvement of the process of development and conduct of cluster policy in agrarian sphere during realization of the concept of economic growth by the example of modern Russia. As methodological provision, the research uses the proprietary methodology of analysis of development of agrarian sphere of economy. As a result of the use of this methodology and analysis of development of agrarian sphere of modern Russian, the authors come to the conclusion that it has a lot of negative tendencies, which causes necessity for improvement of policy in this sphere. For this, the authors offer to use clustering. The authors develop the Pyramid of optimal economic growth and the Model of realization of the concept of economic growth on the basis of conduct of cluster policy in agrarian sphere.

show abstract

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

Cluster Policy in Agrarian Sphere in Implementation of Concept of Economic Growth

Popova¹,

Попова²,

Dugina³

et al. 2015

ERSJ

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…This model considers four determinants of the competitive advantage in countries or regions: first, strategy, structure and rivalry of the companies within the country or region under study; second, conditions of demand for the products or services offered by the companies; third, existence of correlated industries, including those activities that directly or indirectly complement the activities of the company under study; and fourth, conditions of factors, that is, the positioning of the country or region in terms of resources, such as skilled labor, the availability of specialized professional services, infrastructure, etc. Partiwi et al (2014) have also analyzed the competitiveness of industrial clusters considering four aspects: basic resources, research and innovation capacity, the core business and the human capital. However, their study focussed on regional industrial high-tech in the competitive evaluation system.…”

Section: Cluster Competitiveness Modelsmentioning

confidence: 99%

Competitiveness of clusters

Sarturi

Vargas

Boaventura

et al. 2016

International Journal of Emerging Markets

View full text Add to dashboard Cite

Purpose – The purpose of this paper is to deepen the discussion regarding the competitiveness of clusters based on a theoretical and empirical study that compares the level of competitiveness of the Brazilian wine cluster located in Serra Gaúcha with the competitiveness of the Chilean cluster located in Valle del Maule. Design/methodology/approach – A qualitative-descriptive approach was applied to the study, and data collection was conducted through secondary sources. Findings – The analysis employed a competitiveness analysis model consisting of 11 competitiveness factors. The Chilean cluster presented a higher level of competitiveness in four competitiveness factors (“scope of viable and relevant business,” “introduction of new technologies,” “balance with no privileged positions” and “oriented strategy”), while the Brazilian cluster presented a higher level of competitiveness in three competitiveness factors (“concentration,” “cooperation” and “replacement”). For four of the competitiveness factors of the model, both clusters presented similar levels of competitiveness. Practical implications – By comparing the two wine clusters, it was possible to identify aspects that can be improved to increase competitiveness, especially in the Brazilian cluster. These aspects include, first, the need for bottle manufacturers in Serra Gaúcha, which would have a positive impact on production costs; second, the expansion of the geographical indication registration for the entire Serra Gaúcha region, resulting in an enhanced image of Brazilian wine abroad; and third, greater incentives for exports, which would result in an increase in market share. Originality/value – The paper proposes an explanation for the superior level of competitiveness of the Chilean cluster regarding the “scope of viable and relevant business,” “balance with no privileged positions,” “introduction of new technologies” and “strategy focussed on cluster development.” In terms of its contribution, the study developed additional metrics for the model adopted, which can be used for the competitive analysis of other agribusiness clusters.

show abstract

“…Számos olyan bonyolult eset van (pl. ide tartoznak az alapvetően az egy iparágba tartozó vállalatok versenyképessége, de földrajzi koncentráció mentén való értelmezés is, pl Albaladejo, 2010, Partiwi et al, 2014,. amikor maga a bekategorizálás is több szempontból lehetséges.…”

unclassified

A mezoszintű versenyképesség elmélete és alkalmazása a magyar tejipar példáján keresztül = Theory and application of meso-level competitiveness through the example of the Hungarian dairy industry

Jámbor¹

View full text Add to dashboard Cite

A doktori értekezés fókuszában a versenyképesség vizsgálata áll. Ezen tág és gazdag szakirodalommal ellátott területen belül a mezoszintű versenyképesség kérdésköre és értelmezése került kiválasztásra. A dolgozatban mezoszintű versenyképesség szakirodalmi rendszerezése mellett egy választott iparágra, a tejiparra vonatkozóan történt az empirikus kutatás. A dolgozat az alábbiak szerint tagolódik. A bevezetést követően a dolgozat első fejezetében a versenyképesség elméleti hátterének, közgazdaságtudományi és gazdálkodástudományi megközelítése kerül tárgyalásra. Ezt követően, még ugyanezen fejezetben bemutatásra kerül a versenyképesség különböző két alapvető vizsgálati szintjeinek (a mikro és a makro szintek) meghatározása, fejlődési útja, majd a fejezet a mérési módszerek összegyűjtésével zárul. A dolgozat második fejezete a mezoszintű versenyképességre koncentrál. Egy általánosabb szakirodalmi elemzést és mérési módszereket követően (amely a mezoszinten belüli értelmezésekre is kitér) az iparági versenyképesség szisztematikus irodalomelemzése következik PRISMA módszertant követve. Ez a szakirodalmi elemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban fellelhető cikkek, tanulmányok alapján történik. A harmadik fejezetben a szakirodalmi elemzést az empirikus kutatáshoz felhasznált iparág, a tejipar bemutatása követi, kitérve a fogyasztói szokásokra és a szabályozó környezetre, valamint a tejiparban fellelhető korábbi versenyképesség kutatások összefoglalására. A dolgozat negyedik fejezete a kutatási kérdések alapján megfogalmazza a disszertáció hipotéziseit, al-hipotéziseit, valamint azok tesztelésére alkalmazott módszertan bemutatásával, valamint a kutatási korlátok számbavételével záródik. Ezt követi az empirikus kutatás, amely a hazai tejipari versenyképességet hivatott mérni és összevetni az EU28 tagállamaihoz képest 1999 és 2018 közötti időszakot tekintve. Ehhez egyrészt a megnyilvánuló komparatív előny index és változatainak alkalmazása, másrészt stabilitás vizsgálata, végül a meghatározó tényezők elemzésére regressziós modell becslésével került sor. A hipotézisek tesztelésére használt módszerek eredményeinek bemutatása, elemzése az 5. fejezetben található. Végül a dolgozat legfontosabb eredményeinek összefoglalása, a kutatási korlátok, valamint a jövőbeli kutatási irányvonalak felvázolásával zárul a dolgozat.

show abstract

Design of key performance indicators for a comprehensive performance in marine agro-industrial clusters: a case study in Indonesia

Cited by 4 publications

References 3 publications

Cluster Policy in Agrarian Sphere in Implementation of Concept of Economic Growth

Cluster Policy in Agrarian Sphere in Implementation of Concept of Economic Growth

Competitiveness of clusters

A mezoszintű versenyképesség elmélete és alkalmazása a magyar tejipar példáján keresztül = Theory and application of meso-level competitiveness through the example of the Hungarian dairy industry

Contact Info

Product

Resources

About