Családok szülésre és szülőségre való felkészítése – változások az előző generációhoz képest

Abstract

Bevezetés: A szülés, szülővé válás az egyének és családok kiemelkedően fontos, örök és folyamatosan változó életeseménye, amely generációról generációra új kihívások elé állítja a családokkal foglalkozó szakembereket. Célkitűzés: Tanulmányunk célja az előző generációhoz képest történő változások, a modern szemléletű szülésre és szülőségre felkészítés bemutatása szakirodalmi kutatómunka és saját szakmai tapasztalatok alapján. Célunk vizsgálni a változásokat (1) a családtípusok átalakulása, a család működéséről alkotott felfogások és szülői feladatok, (2) a szüléssel és szüléstámogatással kapcsolatos modern szemléletmód, (3) a szakmai támogatás rendszere vonatkozásában. Eredmények: (1) A családtípusok átalakultak (házasságba, élettársi kapcsolatba, egyszülős-, mozaikcsaládba születő gyermekek). Kialakult a családok működésmódjával (rendszerszemlélet), és a szülői feladatokkal (családi életciklus mentén történő gondolkodás a szülői feladatokról) kapcsolatosan egy új szemléletmód. (2) A szülési félelmet és fájdalmat enyhítő, szüléstámogató (a szülés egy természetes folyamat, a külső fizikai környezet és szüléskísérői támogatás szerepe fontossá vált), nő- és családcentrikus szülészeti szemlélet és gyakorlat alakult ki. (3) A szakmai munkára vonatkozó új jogszabályok születtek. A szakmai támogatás rendszere (gondozás, csoportos felkészítés, önálló tanulás erősítése) mennyiségi (új szakmák megjelenése) és minőségi változáson ment keresztül. Következtetések: Mindhárom vizsgált területen jelentős változások történtek az előző generációhoz képest. Az eredményes felkészítés érdekében javasoljuk a szakmai munka általunk is vizsgált hármas szempontrendszere, (1) család és szülőség, (2) szülés és -támogatás, (3) szakmai támogatás rendszere szerinti folyamatos felülvizsgálata.

Pozitív családtervezéssel kapcsolatos ismeretek

“…7 A szülés, szülővé válás az egyének és családok kiemelkedően fontos, folyamatosan változó életeseménye, amely generációról generációra új kihívások elé állítja a szakembereket. 8 Harjánné és mtsai szerint a késői gyermekvállalás hátterében legnagyobb arányban (46%) párkapcsolati okok állnak (későn találtak párt, rossz partner-kapcsolatban éltek). A második legjelentősebb ok (35%) a kedvezőtlen anyagi helyzet.…”