Csak nyomásnak ellenálló, alakváltozásra fellágyuló anyagú falazat — vályogfalazat — teherbírása

Abstract

Vályogfalazat teherbírását határoztuk meg külpontos nyomásra. A teherbírást, a kísérleteknek megfelelő, csak nyomásnak ellenálló, alakváltozásra fellágyuló anyagmodellel számítottuk. A javasolt anyagmodell paramétereinek változtatásával a mérnöki gyakorlatban használt anyagmodellek mindegyike előállítható. A falazat teherbírását nem lehet előírt tönkremeneteli állapotokat kiválasztva meghatározni. A tönkremenetelt jelentő igénybevételt a keresztmetszet nyomaték-görbület függvényének maximuma szolgáltatja. Megállapítottuk, hogy a tönkremenetelt jelentő állapotot nem feltétlenül jelzi előre repedés. Ugyanakkor a falazat viselkedése is változik, a duktilistól a ridegig, az igénybevételek változásával. Azt is megállapítottuk, hogy a falazat magsávja, ami a repedésmentes állapothoz tartozó külpontos erők tartománya, függ a javasolt anyagtörvény paramétereitől és a működő nyomóerő nagyságától is. Javaslatot tettünk egy egyszerűbb, de elfogadható pontosságú, a javasolt anyagtörvényt helyettesítő, anyagtörvényre is.Kulcsszavak: vályog, falazat, fellágyuló anyag, teherbírási vonal BEVEZETÉSA vályog-és földépítés a legősibb építéstechnológiák egyike. A több ezer éves múltra visszatekintő vályogépítést mind a mai napig használják épületek készítésére. A hazai épületállománynak is több mint 25%-a föld-és vályogfalú [16]. A rossz helyre épített, rosszul karbantartott épületek miatt elterjedt az a nézet, miszerint ez az építési mód elavult és nem felel meg a XXI. századi követelményeknek.Mára azonban egyértelműen kiderültek a vályogépítés előnyei is. Az ökologikus vagy környezettudatos építési mód a vályogban rejlő lehetőségeket kívánja kihasználni a korszerű építészeti igényeket figyelembe véve. A vályognak mint természetes építőanyagnak építésbiológiailag kedvező hatása van az emberre, és az építése, fenntartása kevésbé terheli a környezetet.A vályog a természetben előforduló szervetlen alkotórészek (agyag) és az esetlegesen hozzáadott tulajdonságjavítók (homokos kavics, mész, cement, növényi rostok /szalma, nád/ stb.) vizes keveréke. A vályog falazóelemeket nagy víztartalmú keverékből szárítással (vetett vályog), míg alacsony víztartalmú keverék esetén préselés-sel állítják elő. O. Csicsely Ágnes -Sajtos IstvánA vályogépítés fejlesztésének két iránya van: a) amikor a falazóelemek szilárdsá-gának a növelése a cél, pl. cementes stabilizálással; b) amikor a falazóelemek hőszi-getelő képességének a növelése, pl. a vályog falazóelemek különböző anyagokkal (szalma, nád stb.) történő könnyítése révén.Természetes igény, hogy a vályogfalak méretezése is tudományosan megalapozott és egységesen szabályozott legyen. Bár sokszor, sok helyen kezdeményezték a vá-lyogfalak méretezésének korszerű alapokra helyezését, ennek ellenére máig nincs egységes szabályozás pl. az Európai Unióban sem.Az utóbbi 15-20 évben azonban intenzív kutatás kezdődött a vályog építészeti és tartószerkezeti alkalmazási lehetőségeinek megismerésére és méretezési módszerei-nek kidolgozására.Égetett agyag falazóelemekből épült falazat esetén is nyomásra fellágyuló v...