Crises and Crisis Management: Integration, Interpretation, and Research Development

Abstract

Organizational research has long been interested in crises and crisis management. Whether focused on crisis antecedents, outcomes, or managing a crisis, research has revealed a number of important findings. However, research in this space remains fragmented, making it difficult for scholars to understand the literature’s core conclusions, recognize unsolved problems, and navigate paths forward. To address these issues, we propose an integrative framework of crises and crisis management that draws from research in strategy, organizational theory, and organizational behavior as well as from research in public relations and corporate communication. We identify two primary perspectives in the literature, one focused on the internal dynamics of a crisis and one focused on managing external stakeholders. We review core concepts from each perspective and highlight the commonalities that exist between them. Finally, we use our integrative framework to propose future research directions for scholars interested in crises and crisis management.

Contextualising Risk and Building Resilience: Returnees Versus Local Entrepreneurs in China

“…In addition, it is suggested that a systemic approach may assist in understanding why and to what extent our society faces increasingly large‐scale accidents and risks (Leveson, Dulac, Marais, & Carroll, ). This multiple actor evaluative approach resonates with a similar one found in the crisis management literature (Bundy, Pfarrer, Short, & Coombs, ), whereas crisis and crisis management are closely linked to risk and resilience (Williams, Gruber, Sutcliffe, Shepherd, & Zhao, ).…”

Factors determining the diffusion of COVID-19 and suggested strategy to prevent future accelerated viral infectivity similar to COVID

“…The complex problem of epidemic threats has to be treated with an approach of dissolution: it means to redesign the strategies and protocols to cope with future epidemics in such way as to eliminate the conditions that caused accelerated diffusion of COVID-19, thus enabling advanced nations to do better in the future than the best it can do today(Ackoff and Rovin, 2003, pp. 9-10;Bundy et al, 2017). This study revels interesting results of transmission dynamics of COVID-19 outbreak given by two mechanisms that may have accelerated the diffusion in Italy: air pollution-to-human and human-to-human transmission that create dangerous interaction over time and space.…”

A rendőrség kommunikációja a 2016-os budapesti robbantás kapcsán: az átmeneti nyilatkozat jelentősége a krízismenedzsmentben

“…Bár a különböző krízisek jelenségével foglalkozó legjelentősebb szakmák, a menedzsment, a kommunikáció, valamint a pszichológia elméleti alapjai és gyakorlati módszer-tana számos társadalomtudományi diszciplínában gyökereznek, az elmúlt évtizedekben megjelenő esettanulmányok és teoretikus módszertant fejlesztő cikkek során a területet kutatók mégis azonosítani tudták a fogalom négy elsődleges karakterisztikáját. Bundy és szerzőtársai legfrissebb áttekintésükben (Bundy et al 2016) a jelentős, menedzsmenttel foglalkozó nemzetközi folyóiratokat és az azokban megjelenő, krízisekkel kapcsolatos tanulmányokat vizsgálták. A bibliográfiára is kiterjedő elemzés segítségével a különböző tudományos perspektívák diverzifikáltsága és az intellektuális tradíciók sokszínűsége ellenére a szerzők a kríziseknek az alábbi általános tulajdonságokat tulajdonítják:…”

“…A veszélyben lévő szervezet céljainak sikeres és hatékony elérése, a produktivitás és érdekgazdákkal kiépített bizalom visszaállítása érdekében a kü-lönböző anyagi-és humánerőforrások tervezése, szervezése és összehangolása tartozik a szakma eszköztárába (Bundy et al 2016). Ezen felül a krízismenedzserek gyakran foglalkoznak a kommunikáció szervezési aspektusaival, a krízisválasz körülményei-nek megválasztásával, a válság kezelésének mindennapi feladataival (Pintér 2016b: 39).…”