Criminal application of photogrammetry: three-dimensional reconstruction of crime scenes, human corpses and objects

Abstract

A fotogrammetria – amely az objektumok fényképfelvételek felhasználásával történő háromdimenziós rekonstrukcióját lehetővé tévő technológia – egyre gyakrabban merül fel a nemzetközi szakirodalomban a 3D lézerszkennelés alternatívájaként. A módszer, amely speciális eszközt nem igényel, és amelynek alkalmazására a bűnügyi technikus is képes, alkalmas lehet helyszínek, holttestek, valamint egyes tárgyak háromdimenziós, kriminalisztikai célú rögzítésére is. Az így készült háromdimenziós modelleket mind a bűnüldöző szervek, mind pedig a bíróság vagy akár az igazságügyi szakértők is felhasználhatják a helyszínek és az egyéb rekonstruált objektumok megtekintésére. A módszer a jövőben alkalmas lehet oktatási célokra, bűnügyi nyilvántartásba vételre vagy akár helyszíni kihallgatások, illetve más bizonyítási cselekmények foganatosítására is. A magyar jogi szabályozás, valamint a jelenleg kidolgozás alatt álló európai szabványok tükrében előre láthatólag nincsen akadálya a fotogrammetriai eljárások gyakorlatban történő alkalmazásának. A szakszerű módszertani keret kialakítása érdekében további kutatások elvégzése szükséges.

3D Reconstruction Cost Function Algorithm Based on Stereo Matching in the Background of Digital Museums

“…In addition, when selecting the scale of the support window, the issue of disparity continuity should also be considered. The study introduced the method of Absolute value of grayscale difference (AD), which assigns more weights to pixels with higher feature similarity to the matched pixels, while assigning fewer weights to pixels with lower similarity [29].…”

A kriminalisztikai kutatások fejlesztésének lehetősége

“…Fényképezés terén előretörtek a látható tartományon kívüli rögzítési lehetőségek, egy évtizede lehetőség nyílik a szemle tárgyának (helyszín, személy, tárgy) lézerszkenner segítségével történő rögzítésére háromdimenzióban (Pásztor, 2016), amelynek előnye, hogy a helyszín és annak részletei, valamint az ott található tárgyak, és azok egymástól való távolsága utólag mérhetővé vált (Petrétei, 2016), továbbá rendkívül valóságszerűen jeleníthető meg a szemle tárgya és annak környezete azok számára, akik természetben nem látták azt (például ügyész, bíró, szakértő) (Ujvári, 2020). E célból ugyanakkor ma már ennél is egyszerűbb, modernebb, kevésbé kényes és költséges eljárás is rendelkezésre áll: a fotogrammetriai eljárással akár egy mobiltelefon segítségével -meghatározott metodika mentén készített fényképsorozat révén -elérhető szinte ugyanez a végeredmény (Metzger, Ujvári & Gárdonyi, 2020). A szemle rögzítéséhez tartozik a különböző helyszínrajzoló programok megjelenése is, amelyek látványosabbá tették a helyszínrajzot, és érzékelhetőbbé a tereket és a tereptárgyakat (Petrétei 2014).…”

Profilalkotás a bűnügyi helyszínen – a gyakorló szakember szemével

“…Ebben az esetben is javasolt a helyszínre utólag kimenni, ugyanis a személyes tapasztalatot semmi sem pótolhatja, még akkor sem, ha vannak eljárások, amelyek megadják a jelenlét realisztikus élményét. Ilyenek a háromdimenziós helyszín-rekonstrukció lehetőségét nyújtó lézerszkennerrel vagy fotogrammetriai módszerekkel készített képek (Petrétei, 2016;Metzger, Ujvári & Gárdonyi, 2020), amelyek tanulmányozására a profilalkotás szempontjából is érdemes időt szánni.…”

“…Ráadásul ez esetben érzékelését nem kell befolyásolja semmilyen körülmény, vélemény (ami a szemle során elhangzik), hanem csak a látott és tapasztalt tényekből, helyszíni adatokból kiindulva készítheti el elemzését, alakíthatja ki álláspontját. E módszer nem is olyan elérhetetlen, mint azt hinnénk, ugyanis a háromdimenziós felvételek elkészítéséhez ma már nem szükséges sokmillió forintos készüléket venni (Horváth, 2019), hanem egy jó minőségű fényképezőgéppel és egy fotogrammetriai szoftver segítségével, utólagos informatikai munkálatokkal a szemléről háromdimenziós felvétel alkotható (Metzger et al, 2020). A profilalkotás nem igazságügyi szakértői tevékenység 5 , de mindenképpen szaktanácsadói szolgálat, és mint ilyen, a szakértői tevékenységgel szemben támasztott egyes követelmények e tekintetben alkalmazandók.…”