Constructing a postcolonial feminist ethnography

Manning, J. Sloan

doi:10.1108/joe-01-2016-0002

Cited by 21 publications

(42 citation statements)

References 40 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Nagy szerepük van a feminista hátterű etnográfiai kutatásoknak a kutató és a kutatásban részt vevő szereplők közötti kapcsolat áttematizálásában, amelynek központi eleme, hogy a kutató és a megfigyelt szereplők közötti hatalmi alapú viszonyokat is újragondolták (Davids, 2014;Hansen -Trank, 2016;Manning, 2016). Alapvetően megkérdőjelezik például, hogy a kutató és a kutatásban részt vevő szereplők között egy bináris kapcsolat létezne a szubjektum-objektum viszonyra épülve (Limerick -O'Leary, 2006;Bourne, 2007).…”

Section: Elméleti Háttérunclassified

“…Ha ez nem valósulhat meg, akkor a kutató legalább tö-rekedjen a kutatásban résztvevők számára egy biztonságos helyzet létrehozására, ami -az etikai és aktivista vonatkozások jelentőségének hangsúlyozása mellett -kifejezetten hozzájárul az adatok gazdagodásához, inkább minőségi, mint mennyiségi értelemben, azáltal hogy a kutatás alanyainak nagyobb lehetőséget biztosít a kutatási témához való hozzászólásban és identitásuk biztonságos reprezentálásához (Davids, 2014;Manning, 2016). Azt is nagyrészt a feminista kutatá-sok ösztönözték, hogy a kutatók reflektáljanak arra a hatásra, amit a megfigyelt közösségben potenciálisan okoznak azzal, hogy belépnek oda (Gilmore -Kenny, 2015).…”

Section: Elméleti Háttérunclassified

“…Ehhez a kutatónak fel kell vállalnia azt is, hogy személye is láthatóvá válik a kutatás folyamán (Bruni et al, 2004;DeVault, 1990). A reflexió gyakorlásának elfogadott eszköze, hogy a kutató leírja tapasztalatait a kutatás kivitelezéséről, érintve saját identitásának alakulását, a kutatás során felmerült dilemmákat, nehézségeket, de még akár az érzelmeit is (Cunliffe -Karunanayake, 2013;Gilmore -Kenny, 2015;Manning, 2016). A reflexió mellett, az adatelemzésnek az is központi eleme lett, hogy a kutató a kutatásban részt vevő személyek történeteit az ő szemükön keresztül mutatja be, majd elemzi azok kontextualitását a különféle narratívákat, diskurzusokat elemző eszközök vagy dekonstrukciós eszközök segítségével (Rouleau et al, 2014;DeVault, 1990).…”

Section: A Reflexív Tudás Létrehozásaunclassified

“…A kutató nemének például lehet meghatározó szerepe a kutatásban részt vevő személyekkel való bizalom kialakításában vagy az interjúkérdések alakí-tásában (Cunliffe -Karunanayake, 2013). A feminista etnográfiai kutatások hangsúlyozzák a kutató felelős-ségét abban is, hogy kinek a véleményét mutatja be, ad-e lehetőséget a marginalizált csoportok képviselő-inek, vagy reflektálatlanul hagy-e sztereotípiákat, elő-ítéleteket (Cunliffe -Karunanayake, 2013;Manning, 2016;DeVault,1996).…”

Section: A Reflexív Tudás Létrehozásaunclassified

“…A kutató szerepével kapcsolatban többen is arról számolnak be, hogy az folyamatosan változik a kutatás során, ami részben annak a következménye, hogy ha egy kutató viszonylag hosszabb időt tölt el egy közös-ségben, akkor sok mindenkivel kapcsolatba léphet ez alatt az idő alatt, és mindenkivel máshogy (CunliffeKarunanayake, 2013;Manning, 2016). Ez egyben azt is jelenti, hogy egyszerre lehet jelen a kutató kívülállóként és a közösség integrált tagjaként is (Czarniawska, 2008;Gill, 2011).…”

Section: Egy Etnográfiai Szervezeti Kutatás Kivitelezésének Tapasztalunclassified

See 4 more Smart Citations

Az interperszonális kapcsolatok szerepe az etnográfiai szervezeti kutatásokban – Egy résztvevői szervezeti kutatás tapasztalatai

Oborni¹

2017

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

Section: Elméleti Háttérunclassified

Section: A Reflexív Tudás Létrehozásaunclassified

Section: Egy Etnográfiai Szervezeti Kutatás Kivitelezésének Tapasztalunclassified

See 3 more Smart Citations

Az interperszonális kapcsolatok szerepe az etnográfiai szervezeti kutatásokban – Egy résztvevői szervezeti kutatás tapasztalatai

Oborni¹

2017

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

Transnational psychological perspectives on assessment and intervention.

Collins¹

2019

Transnational Psychology of Women: Expanding International and Intersectional Approaches.

View full text Add to dashboard Cite

This chapter introduces readers to the current status and potential applications of transnational psychology to practice, including assessment, diagnosis, intervention, and consultation. It describes some of the dilemmas that psychologists face as they work to engage in informed, competent assess ment, therapeutic, and consultative practice with populations from or living outside of psychologists' home communities. Clients who are globally mobile and/or a member of the 95% of the world's population who are not yet rep resented in the psychological literature present unique dilemmas (Henrich, Heine, & Norenzayan, 2010; see also Chapter 5, this volume). This chapter describes how a transnational feminist psychology could inform psychologists in meeting these challenges.Due to escalating globalization and consequent migration, psycho logists are increasingly called on to diagnose and treat clients, assist with disas ter response, consult on research, assist with community problems, develop 4

show abstract

Transnational psychology in the classroom: A pluralistic approach.

Collins¹,

Mootz²,

Marecek³

et al. 2019

Transnational Psychology of Women: Expanding International and Intersectional Approaches.

View full text Add to dashboard Cite

This chapter describes readings, assignments, and classroom activities that can be used in any class in which transnational psychology is covered. Thus, it is useful in infusing transnational psychology into the curriculum generally, as well as enriching a dedicated course on the topic. Although primarily written for undergraduate-and graduate-level classes, some of the suggestions can be tweaked to be used with middle and high school students. Although transnational psychology might not typically be a stand-alone topic on a syllabus in middle and high school, students at that level take courses in social studies, which may include human geography, world history, nation-state history (e.g., U.S. history), government and politics, comparative government and politics, psychology, anthropology, sociology, and/or new languages. In the process, students learn about communities around the world, colonization, imperialism, governance, social change, privilege and oppression, immigration, and globalization. They can explore the varied migratory routes of groups with whom they identify and transnational influences on their identities. All these topics are related to transnational psychology. The exercises related to these topics may help prevent the development of xenophobic attitudes and narrow nationalistic identities. Students can learn to ask themselves, "What assumptions am I making because of my own ethnicity, class, education level, cultural and religious backgrounds, sex, theoretical perspective, life experiences, and so forth, and how do these assumptions influence my opinions and decisions?" Teachers and professors can also use some of the suggestions for personal and professional development. Mohanty (2003) described three pedagogical approaches to internationalizing the curriculum and analyzing "the politics of knowledge at work" (p. 518). The first is the common tourist, consumer, or add-and-stir model (Mohanty, 2003, p. 518), in which examples of Global Majority cultures are added to Global Minority narratives. This model tends to focus on sensationalized issues (e.g., child labor, honor killings) rather than providing a comprehensive picture of day-to-day life in a community. This results in students feeling removed and superior instead of connected to the community. In the tourist, consumer, or add-and-stir model, students do not learn how to challenge and critique nationalistic and Global Minority assumptions. The second approach is called the explorer model. It focuses solely on Majority World local and global phenomena. Although this model allows for a deeper understanding, it separates racial and ethnic issues from international issues. Students still feel disconnected and are not taught how to identify and critique issues of power, agency, and justice (Mohanty, 2003). This is problematic because globalization is a dynamic economic, political, and ideological phenomenon connecting communities around the world and should be examined and critiqued with attention to these interconnections.

show abstract

Constructing a postcolonial feminist ethnography

Cited by 21 publications

References 40 publications

Az interperszonális kapcsolatok szerepe az etnográfiai szervezeti kutatásokban – Egy résztvevői szervezeti kutatás tapasztalatai

Az interperszonális kapcsolatok szerepe az etnográfiai szervezeti kutatásokban – Egy résztvevői szervezeti kutatás tapasztalatai

Transnational psychological perspectives on assessment and intervention.

Transnational psychology in the classroom: A pluralistic approach.

Contact Info

Product

Resources

About