Computer-Based Assessment of 7–12-year-old Students’ Civic Knowledge and the Connection Between Students’ Performance and Test Behaviour

Abstract

Az állampolgári műveltség papír alapú vizsgálatának tradíciói Nemzetközi vizsgálatokA demokratikus állampolgári léthez, az állampolgári aktivitáshoz szükséges ismeretek, készségek, képességek, értékek, attitűdök és viselkedésformák együttesét összefog-lalóan állampolgári műveltségnek nevezzük. E komplex műveltségterület kialakítására és iskolai fejlesztésére a legtöbb demokratikus berendezkedésű ország hangsúlyt fektet (Schulz, Ainley, Fraillon, Losito és Kerr, 2010), de külföldön és a nemzetközi összeha-sonlító vizsgálatokban az elsajátított műveltség színvonalának papír alapú tesztekkel tör-ténő mérése-értékelése is több évtizede jelen van (Hoskins, Villalba, Van Nijlen és Barber, 2008). A területhez kötődő átfogó és jelentős adminisztratív apparátust mozgósí-tó kutatások kiterjednek az állampolgári ismeretek mérésére, a tanulók közösségi aktivitásának vizsgálatára, az azt befolyásoló tényezők feltárására, továbbá a jövőbeni aktivitás előrejelzésére is (l. pl. Ainley, Friedman, Kerr és Schulz, 2012;Mellor, 2010).Az IEA nemzetközi összehasonlító vizsgálatai közül az 1999-es Civic Education Study (CivEd) volt az egyetlen, melyben a 14 éves magyar tanulók is részt vettek (Kinyó és Molnár, 2012), a 10 évvel későbbi, 2009-es International Civic and Citizenship Education Study (ICCS) felmérés már hazánk részvétele nélkül zajlott. Az IEA-kutatá-sok az állampolgári műveltség számos aspektusát vizsgálták. A mért területek az állam-polgári ismeretek mellett kiterjedtek a tanulók demokráciával, állampolgári jogokkal, demokratikus intézményekkel kapcsolatos nézeteire és attitűdjeire, valamint a különböző társadalmi csoportokhoz való viszonyulás, a közéleti tevékenységekben való részvétel szándékának kérdéseire is (Torney-Purta, Lehmann, Oswald és Schulz, 2001; Ainley és mtsai, 2012). Mind az 1999-es, mind a 2009-es IEA-vizsgálat a 14 éves tanulók vizsgá-latára fókuszált, de egyik kutatásnak sem volt célja, hogy -különböző életkorú tanulók vizsgálatával -az életkor előrehaladásával bekövetkező esetleges változások jellemzőit feltárja. Ily módon a műveltségterület egyes alkotóelemeinek fejlődési sajátosságai nem-

A színpercepció és a színértelmezés online mérésének lehetőségei kisiskolás korban

“…feladat megoldásával eltöltött idő) rögzítésének és elemzésének lehetősége (Molnár & Pásztor, 2015). A kontextuális adatok elemzésének segítségével feltérképezhető például a tanulók feladat-megoldási stratégiája, az egyes feladatok megoldására szükséges idő (Molnár, 2016), a teszten belüli visszalépés hatása a teszteredményekre (Kinyó & Dancs, 2015).…”