Competencies in the supply chain education -Student and labour market perspectives-

Abstract

Ezen cikk alapú doktori disszertáció a tudomány/oktatás és gyakorlat viszonyának feltérképezésével, fontosságának hangsúlyozásával, a munkaerőpiacon tapasztalható kompetenciaelvárások aktualizálásával, és az eltérésekre módszertani megoldási lehetőségek felkutatásával foglalkozik. A dolgozat a kutatás relevanciájának bebizonyítása és az elméleti háttér áttekintése után a BCE-MSc ELM (Ellátásilánc-menedzsment) hallgatók kompetenciaelvárásokról, az oktatásban tapasztalt módszerek ismertségéről és azok kompetenciafejlesztő hatékonyságáról alkotott véleményével foglalkozik, melynek kifejtése részletesen az 1.cikkben olvasható. A BCE-SCM képzésben résztvevő mesterszakos hallgatók kompetenciáinak fejlesztését szolgáló oktatásban alkalmazott módszerek faktor analízis segítségével történő elemzésére 2.cikkben kerül sor. A további cikkek a legfrissebb nemzetközi szakirodalom alapján munkaerőpiacon tőlük elvárt és általuk elvárásnak gondolt kompetenciákra (3.cikk) illetve az ő (potenciális) hazai munkáltatóik elvárásaira, illetve tapasztalataira fókuszálnak (4.cikk). Mivel a tudomány és gyakorlat kapcsolatának fontosságát egyre több kutatás kihangsúlyozza, ezért a bemutatott 4.cikk is ezt hivatott eredményeivel megerősíteni, mint a kereslet-kínálat közötti szufficit-deficit megoldásának egyik lehetséges módját. Az ellátási láncok (Supply Chain Management=SCM) egyes területein tapasztalható kompetenciaelvárások folytonos változása a humánerőforrás hiány, a köztük esetlegesen fennálló összefüggés, illetve a digitalizáció elterjedésének következményeként veszélyben lévő szállítmányozás és a logisztika területén dolgozók (Frey&Osborne, 2017) érintettsége is alátámasztja a kutatások relevanciáját. A jelenség minden érintett (hallgatók, munkaadók, egyetemek) figyelmét megköveteli. A gazdaságban és ezen belül a logisztikai szektorban végbemenő változások magukkal hozzák a felsőoktatásba bekerülő hallgatók jellemzőinek változásait, amelyek az oktatással szembeni elvárások változását (módszertani változtatások szükségesek) is meglapozzák. Többek között ez is szükségessé teszi a munkáltatók és hallgatók elvárt kompetenciákkal kapcsolatos elgondolásának megismerését, illetve Dubey et al. (2017) érvelése szerint "az ellátási lánc készséghiányaira vonatkozó empirikus kutatás kevés" (144. o.), ami szintén jelzi az ilyen jellegű kutatás szükségességét. A hallgatói és munkáltatói megkérdezésekhez alkalmazott on-line kérdőívek, interjúk adatainak elemzése során kapott eredmények szakirodalmi szintetizálása után elmondható, hogy: - egy vállalat versenyképessé válásához és annak fenntartásához szükséges szakmai ismeretek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az un. szoft képességek és - azok fejlesztésének fontossága, ami - a vállalatok és felsőfokú oktatási intézmények együttműködését mind inkább előtérbe helyezi. Megállapítható továbbá az is, hogy a szakirodalom alapján feltárt elvárt kompetenciák nagy többsége fejleszthető az oktatásban, ami indokolttá teszi ezek, illetve a kooperatív oktatási módszerek ismeretét és használatát az oktatói körökben is. Végül a munkaerőpiacon végzett kutatás szerint kimondható, hogy a leginkább elvárt kompetenciák az alázat (munka iránt), pozitív hozzáállás, agilitás, motiváltság, innovációra, változásra való nyitottság képessége, ütemezési készség, időmenedzsment (munkának), kíváncsiság, szoftverek és IT eszközök használatának képessége, kreativitás. Ezek az elvárt kompetenciák tükrözik a környezet dinamikus változásait, amelyek rugalmasságot és gyors alkalmazkodást követelnek meg a munkavállalóktól.