Comparative Communist History and the ‘Biographical Turn’

Abstract

The historiography of European communism has enjoyed a new lease of life since the opening up of communist archives in the early 1990s. There now exist major monographic studies of most European communist parties in the period of the Communist International (1919–1943). New perspectives have been provided on concepts like stalinism and stalinisation. A more recent body of work looks at the construction of communist identities and the communist politics of memory. This review article focuses on what has been described as the biographical turn in communist historiography. The currently prolific interest in biography of historians of communism may in part be regarded as a historiographical catching‐up exercise; it allows the provision of a familiar genre of historical writing which was hitherto little explored due to lack of appropriate sources. While the value of conventional biography is recognised here, possibilities for further development are identified with more innovative conceptions of the biographical framework. These include comparative or collective biography, the political uses of biographical capital and the construction of communist life histories and ‘work upon the self’.

Gigantes. Biografía heroica y cultura transnacional comunista en los años treinta

“…En paralelo a la extensión de este interés historiográfico por lo transnacional, ha ido tomando forma un decidido «giro hacia lo biográfico» que ha incluido nuevas aproximaciones a figuras señeras de la dirección comunista internacional, a responsables nacionales, a cuadros e intelectuales o, mediante la prosopografía, a la biografía colectiva (Morgan, 2012). Otra muestra de ese interés se ha reflejado en el análisis de las representaciones biográficas generadas en la narrativa comunista de los años treinta, desde un axioma en apariencia paradójico: pocos movimientos hicieron tanto hincapié en el valor de lo colectivo al tiempo que producían tal abundancia de relatos centrados en lo individual.…”

A Hruscsovi oktatási reformpolitika magyar szereplői: az iskolai reform-bizottság prozopográfiai elemzése (1958–1960)

“…A kortárs gyakorlatban szintén nagyon fontos volt az életrajzi gondolkodás, hiszen 1945 után ez politikai téttel bíró társadalmi tevékenységgé vált (K. Horváth, 2011, p. 154., a kommunista történetírás biográfiai fordulatáról l. Morgan, 2012) -gondoljunk például az igazolási eljárásokra, a vezetők kiválasztását megelőző káderezésre. Esetünkben 64 szereplő életrajzáról van szó, akik az Iskolai Reformbizottság kialakulásának valamelyik szakaszában kerültek be és ki a döntéselőkészítői körből, a változások nyomon követhe-tőek: tudjuk, hogy kiknek a nevét húzták ki és kikét toldották be.…”

The Communist Transnational? Transnational studies and the history of the Comintern

“…In recent years, however, as more scholars have delved into the archives, benefitting from greater access thanks to easier travel and an increase of digitized sources, many have started to move past looking at only the global dimensions or national peculiarities of international communism during the interwar period. A recent essay, on the rise of biographical studies and the Comintern, printed in this periodical details one of many avenues that has become in vogue (Morgan, ).…”