Combined Amiodarone and Silymarin Treatment, But Not Amiodarone Alone, Prevents Sustained Atrial Flutter in Dogs

Vereckei, András; Besch, Henry R.; Zipes, Douglas P.

doi:10.1046/j.1540-8167.2003.02446.x

Cited by 11 publications

(10 citation statements)

References 38 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Amiodarone generates free radicals that may mediate the drug's toxicity and limit its use. Silymarin significantly reduced liver amiodarone levels and amiodarone induced lysosomal phospholipidosis [38], suggesting that simultaneous therapy with this antioxidant might be beneficial since the substance did not impair (but rather increased) amiodarone's anti-arrhythmic action in dogs [39], an effect also observed with vitamin E. Silymarin alone did not exert significant anti-arrhythmic action on its own. Silymarin has been shown to be effective in several paradigms of oxidative damage to the pancreas.…”

Section: Oxidative Damage and Reactive Oxygen Species (Ros)mentioning

confidence: 94%

An Updated Systematic Review of the Pharmacology of Silymarin

et al. 2007

View full text Add to dashboard Cite

Recent years have seen an explosion of scientific papers that deal with drugs from the fruits of milk thistle and its active substances silymarin (standardized mixture of flavonolignanes), thus justifying an updated systematic review. Methods: Electronic databases identified silymarin, silibinin, silicristin or milk thistle as descriptors in >700 papers (34% published in last 5 years; 92% dealt with animal pharmacological). Only papers adequately reporting on experimental conditions, dosing, variables tested and statistics were analysed. Results: Silymarin was found to modify specifically the functions related to various transporters and receptors located in the cell membranes; that is, organic anion uptake transporter peptides (OATP), ABC transporters (P-gp), bile salt export pump, as well as TNF-a-dependent and possibly selectin-dependent phenomena. In the cytoplasm, some antioxidant properties and the inhibition of the lipoxygenase pathway seem quite selective and could concur to the antitoxic effects. Some effects like the inhibition of inducible nitric-oxide synthase, of nuclear factor κ B, and reduction of collagen synthesis are indicative of DNA/RNAmediated effects. Several studies using ‘in vitro’ and ‘in vivo’ cancer models suggest a potential of silymarin in such diseases. Topical and systemic silymarin has skin protective properties against UV-induced damage in epidermis and causes an up-regulation of tumour-suppressor genes p53- and p21CIP1. There were no data on hepatic viral replication, viremia or spontaneous tumours in the data examined. Conclusions: Data presented here do not solve the question about the complex mechanism(s) of action of the medicinal herbal drug silymarin. Silymarin may be a natural multi-functional and multi-target drug.

show abstract

Section: Oxidative Damage and Reactive Oxygen Species (Ros)mentioning

confidence: 94%

An Updated Systematic Review of the Pharmacology of Silymarin

et al. 2007

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Potential mechanisms of amiodarone toxicity include direct cytotoxicity, development of lysosomal phospholipidosis, indirect immunologically mediated toxic effects and membrane destabilization 68 . Administration of silybin together with amiodarone decreases significantly lysosomal phospholipidosis 69 and this effect is further enhanced in combination with vitamin E (ref. 70 ).…”

Section: Silybin/silymarin In Treatment and Prevention Of Cardio-pulmmentioning

confidence: 99%

Silybin and silymarin - new effects and applications

Křen¹,

Walterová²

2005

Biomed Pap Med Fac Univ Palacky Olomouc Czech Repub

373

233

View full text Add to dashboard Cite

This article aims to review critically literature published mainly within this millennium on the new and emerging applications of silymarin, the polyphenolic fraction from the seeds of Silybum marianum and its main component silybin. Silymarin and silybin used so far mostly as hepatoprotectants were shown to have other interesting activities as e.g., anticancer and canceroprotective. These activities were demonstrated in a large variety of illnesses of different organs as e.g., prostate, lungs, CNS, kidneys, pancreas and others. Besides the cytoprotective activity of silybin mediated by its antioxidative and radical-scavenging properties also new activities based on the specific receptor interaction were discovered-e.g., inhibition and modulation of drug transporters, P-glycoproteins, estrogenic receptors, nuclear receptors and some others. New derivatives of silybin open new ways to its therapeutic applications. Pharmacology dealing with optically pure silybin diastereomers may suggest new mechanisms of its action.

show abstract

“…Eredményeinkből arra következtettünk, hogy az AM-kezelésnek ebben az AFmodellben nem volt védőhatása, valószínűleg azért, mert az ingerelhetőségi rés szélességére kifejtett ellenkező irányú hatásai (a pitvari ERP-t megnyújtó hatása szű-kítette, az AFCL m -növelő hatása tágította az ingerelhetőségi rést) révén nem tudta az ingerelhetőségi rést megszüntetni. Viszont az S, amely egy önálló antiarrhythmiás hatással nem bíró antioxidáns, ha AM-mel együtt adtuk, potenciálta az AM antiarrhythmiás hatását azáltal, ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY hogy meggátolta az AM által okozott nagymértékű posztoperatív AFCL m -megnyúlást, amely a pitvari ERP-t megnyújtó hatásával együttesen valószínűleg az ingerelhetőségi rés bezárulását és az AF megszűnését eredmé-nyezte [4]. Patkányokban két strukturálisan különböző antioxidáns, az S és E AM-mel együtt adva csökkentette az AM által indukált plazma teljesfoszfolipid-koncentrá-ció emelkedését, és az AM-toxicitás patogenezisében fontos tényezőnek tartott lysosomalis phospholipidosist.…”

Section: Az Oxidatív Stressz Szerepe Az Amiodarontoxicitásbanunclassified

“…A HFPEF leggyakoribb etiológi-ai tényezői a hypertonia, diabetes mellitus, obesitas és a krónikus veseelégtelenség fokozott gyulladásos, prothromboticus állapottal, OXS-szel járnak [9]. A proinfl ammatorikus citokinek (interleukin-6 [IL-6], tumornekrózis-faktor-α [TNF-α]) szintje HFPEF-ben emelkedett [4], és emelkedett szintjük előre is jelzi a HFPEF későbbi kialakulását [10]. A proinfl ammatorikus állapot elősegíti a keringő fehérvérsejtek aktivációját, adhézióját és subendothelialis migrációját a vascularis sejtadhéziós molekula és E-szelektin expressziójának nö-velésével, és a NADPH-oxidáz aktivitásának növelésével, ami fokozott reaktívoxigénspecies-termelődést eredmé-nyez a coronaria-microvasculaturában és az endothelsejtekben [7,11,12,13].…”

Section: Az Oxidatív Stressz éS Gyulladás Patogenetikai Szerepe a Hypunclassified

Az oxidatív stressz szerepe az amiodarontoxicitásban, valamint a hypertoniás betegek balkamra-diszfunkciójában és a megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenségben

Vereckei

2015

Orvosi Hetilap

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A közleményben a szerző cardiovascularis megbetegedésekben az oxidatív stressz szerepével kapcsolatos eddigi munkásságát foglalja össze röviden. In vitro biokémiai, biofi zikai és in vivo állatkísérletes vizsgálatokkal igazolta az oxidatív stressz lényeges szerepét az amiodarontoxicitás patogenezisében, valamint azt, hogy az amiodaronnal együtt adott antioxidánsok az amiodarontoxicitással szemben legalább részleges védőhatást nyújtanak úgy, hogy az amiodaron antiarrhythmiás hatását nem csökkentik, sőt esetleg fokozzák. Ezáltal lehetővé válhat a leghatékonyabb antiarrhythmiás szerként ismert, de nem ritka és potenciálisan súlyos mellékhatásai miatt csak korlátozottan alkalmazható amiodaron szélesebb körű alkalmazása. Humán vizsgálatban bizonyította, hogy a megőrzött ejekciós frakciójú szívelégte-lenség leggyakoribb prekurzor állapotának tekinthető hypertoniás normális ejekciós frakciójú betegekben az oxidatív stressznek, gyulladásnak primer oki szerepe lehet a bal kamrai szisztolés, diasztolés és pitvari diszfunkcióban, amelyek fontos meghatározói a hypertoniás szívbetegség megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenségbe történő átmeneté-nek. Orv. Hetil., 2015Hetil., , 156(47), 1921Hetil., -1925 Kulcsszavak: oxidatív stressz, amiodarontoxicitás, hypertonia, szívelégtelenség megőrzött ejekciós frakcióvalThe role of oxidative stress in amiodaron toxicity, in left ventricular dysfunction of hypertensive patients and in heart failure with preserved ejection fractionThe author briefl y summarizes his scientifi c work investigating the role of oxidative stress in cardiovascular disorders. Using in vitro biochemical, biophysical and in vivo animal research it was found that oxidative stress plays a substantial role in the pathogenesis of amiodarone toxicity and antioxidants co-administered with amiodarone exert at least partial protective effect on amiodarone toxicity, while antioxidants did not diminish and perhaps even enhanced the antiarrhythmic action of amiodarone. Thus, co-administration of antioxidants with amiodarone may lead to the more widespread application of amiodarone, which is currently the most potent available antiarrhythmic agent, but its clinical use is limited due the potentially severe toxic effect In hypertensive patients with normal ejection fraction, the most common precursor condition of heart failure with preserved ejection fraction, the potential primary causal role of oxidative stress and infl ammation in the left ventricular systolic, diastolic and atrial dysfunction, which are important determinants of the transition of hypertensive heart disease to heart failure with preserved ejection fraction was verifi ed.Keywords: oxidative stress, amiodarone toxicity, hypertension, heart failure with preserved ejection fraction Vereckei, A. [The role of oxidative stress in amiodaron toxicity, in left ventricular dysfunction of hypertensive patients and in heart failure with preserved ejection fraction].

show abstract

Combined Amiodarone and Silymarin Treatment, But Not Amiodarone Alone, Prevents Sustained Atrial Flutter in Dogs

Cited by 11 publications

References 38 publications

An Updated Systematic Review of the Pharmacology of Silymarin

An Updated Systematic Review of the Pharmacology of Silymarin

Silybin and silymarin - new effects and applications

Az oxidatív stressz szerepe az amiodarontoxicitásban, valamint a hypertoniás betegek balkamra-diszfunkciójában és a megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenségben

Contact Info

Product

Resources

About