China's manufacturing locus in 2025: With a comparison of “Made-in-China 2025” and “Industry 4.0”

Li, Ling

doi:10.1016/j.techfore.2017.05.028

Cited by 771 publications

(414 citation statements)

References 12 publications

Supporting

Mentioning

322

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In the UK this is known as "Industry 4.0", but a similar version in the USA is known as the "Industrial Internet" and we can also see a version in China emerging [1]. They all seek to bring IT innovation into a world of Process Control Domains and Operational Technology.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Digital construction: From point solutions to IoT ecosystem

Woodhead

Stephenson

Morrey

2018

Automation in Construction

228

176

View full text Add to dashboard Cite

This paper takes a longitudinal view of literature to explain the current period as disruptive technology drives an evolutionary adaptation of the construction industry in a historical socio-technological process. The authors argue the way Internet of Things (IoT) solutions are conceived as singularly focused "point solutions" undermine future opportunities. An evolutionary view is overlooked because extant literature describes technology in a particular epoch. An ecosystem perspective needs to influence IT strategy as an emerging "digital layer" transcends a smart city and continues to function long after a traditional construction project completes. We describe innovation as a succession of transformational waves in an evolutionary process that is currently manifesting as "Industry 4.0" and changing expectations for the construction industry. The paper concludes by listing emerging trends and warns existing UK construction companies must understand the transformational process they are in and learn how to adapt with a stronger drive for R&D.

show abstract

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Digital construction: From point solutions to IoT ecosystem

Woodhead

Stephenson

Morrey

2018

Automation in Construction

228

176

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…To be specific, increasing the proportion of Sectors 17 (general and special equipment manufacturing), 18 (transportation equipment manufacturing), and 19 (electric equipment and machinery manufacturing) is an effective way to save energy. Currently, developing these sectors are the priority of the Chinese government [36], which means that energy consumption may be further reduced in the future and China's current policy may also shift the industrial structure toward low energy consumption.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Analysis of the Potential Impacts on China’s Industrial Structure in Energy Consumption

Tian

Xiong

2017

Sustainability

View full text Add to dashboard Cite

Industrial structure is one of the main factors that determine energy consumption. Based on China's energy consumption in 2015 and the goals in 13th Five-Year Plan for Economic and Social Development of the People's Republic of China (The 13th Five-Year Plan), this paper established an input-output fuzzy multi-objective optimization model to estimate the potential impacts of China's industrial structure on energy consumption in 2015. Results showed that adjustments to industrial structure could save energy by 19% (1129.17 million ton standard coal equivalent (Mtce)). Second, China's equipment manufacturing industry has a large potential to save energy. Third, the development of several high energy intensive and high carbon intensive sectors needs to be strictly controlled, including Sector 25 (electricity, heat production, and supply industry), Sector 11 (manufacture of paper and stationery, printing), and Sector 14 (non-metallic mineral products industry). Fourth, the territory industry in China has a great potential for energy saving, while its internal structure still needs to be upgraded. Finally, we provide policy suggestions that may be adopted to reduce energy consumption by adjusting China's industrial structure.

show abstract

“…ezt a helyzetet csak a növekedés egy jelentősebb lassulása idézhetné elő, amennyiben a kínai gazdaság tartósan csupán 3-4 százalékos növekedésre lenne képes. a kínai strukturális átalakulás sajátosságai -a növekedés motorjai, demográfia, oktatás és innováció a fejlődés-gazdaságtan főbb képviselői szerint a fejlődés és a növekedés a termelési szerkezet strukturális átalakulásának folyamata (például Lewis [1955], Rostow [1959], Kuznets [1966], Kaldor [1967], valamint Chenery-Taylor [1968]). ez magában foglalja az erőforrások -a munka és a tőke -átcsoportosítását az alacsonyabb termelékenységű tevékenységekből a magasabb termelékenységűekbe, vagyis jellemzően a mezőgazdaságból az ipar és szolgáltatások területére.…”

Section: áBraunclassified

A digitális nagy ugrás. Lassulás és modernizációs stratégiaváltás Kínában

Szunomár¹

2019

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

Közgazdasági szemle , lXVi. éVf., 2019. december (1312-1346 szunomár ágnes a digitális nagy ugrás lassulás és modernizációs stratégiaváltás Kínában A digitalizáció napjainkra a kínai gazdaság fejlesztésének, modernizációjának kulcsterületévé vált. Jelen írás e kínai "digitális nagy ugrás", azaz a korábbi modernizációs pálya radikális átalakításának esélyeit elemzi. Az irodalom szisztematikus áttekintése alapján a szerző összegyűjti, bemutatja és elemezi azon mutatókat, amelyek számszerűsítik Kína előrehaladását az új fejlesztési pályára való áttérés során, kitérve a hagyományos mérési megközelítések hiányosságaira is. Az elemzés megállapítja, hogy számos, a nemzetközi összehasonlításban rendszeresen használt mutató valóban megerősíti a kínai modernizációs stratégiaváltás eredményeit, s alátámasztja azt az optimista forgatókönyvet, amely szerint Kína magas jövedelmű státusa a közeljövőben elérhetővé válik. Ugyanakkor szükséges néhány nehezen számszerűsíthető, általános és minőségi feltételekkel körülhatárolható tényezőt is figyelembe venni. Ez utóbbi tényezőcsoport szorosabb kapcsolatot mutat az egyes országok fejlettségi szintjével, valamint a közepes jövedelmű országok fejlődési lehetőségeivel. E sajátosságok tekintetében pedig Kínának még hosszú utat kell megtennie, hogy a magas jövedelmű kategóriába kerülhessen. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: F63, L16, O14, P20, Q55.* a cikk a Pallas athéné innovációs és geopolitikai alapítvány által támogatott projekt keretében, továbbá a bolyai János Kutatási ösztöndíj támogatásával készült. a szerző továbbá szeretne köszönetet mondani Szalavetz Andrea, valamint a névtelen bírálók szöveggel kapcsolatos észrevételeiért és javaslataiért is.Szunomár Ágnes tudományos munkatárs, kutatócsoport-vezető, KrTK Világgazdasági intézet; egyetemi adjunktus, budapesti corvinus egyetem. a kézirat első változata 2019. augusztus 31-én érkezett szerkesztőségünkbe.

show abstract

China's manufacturing locus in 2025: With a comparison of “Made-in-China 2025” and “Industry 4.0”

Cited by 771 publications

References 12 publications

Digital construction: From point solutions to IoT ecosystem

Digital construction: From point solutions to IoT ecosystem

Analysis of the Potential Impacts on China’s Industrial Structure in Energy Consumption

A digitális nagy ugrás. Lassulás és modernizációs stratégiaváltás Kínában

Contact Info

Product

Resources

About