Can we have our cake and eat it too? Corporate social responsibility and employees’ eudaimonic well‐being and performance

Abstract

Whereas extant studies on corporate social responsibility (CSR) have documented various favorable individual outcomes, potential social effects of CSR beyond mere economic influences, such as employees' eudaimonic well-being, are often overlooked. Drawing on a sensemaking perspective, our research examines how corporate social responsibility (CSR) leads to employees' eudaimonic well-being and enhances job performance. We used three-source data covering senior managers and employees from 62 organizations to test our hypotheses. The results of the study show that CSR elicits employees' perceived meaningfulness, which in turn contributes to employees' eudaimonic well-being as well as job performance. Furthermore, we found that when CEO's humble leadership is high, CSR would function better on employees' perceived meaningfulness. Overall, this study provides a nuanced understanding of CSR by examining when and how it can simultaneously facilitate employees' eudaimonic well-being and job performance. The findings also provide important suggestions and implications for organizational sustainability.

A munka jelentésének és értelemteliségének változása a jelentésadás folyamatán keresztül : Szisztematikus irodalmi áttekintés

“…Wrzesniewski et al (2003, p. 99) kutatásukban a munka jelentését használják terminológiaként: "A munka jelentését úgy határozzuk meg, mint a munkavállalók értelmezését arról, hogy mit csinálnak a munkahelyükön, valamint arról, hogy annak mi a jelentősége, amit csinálnak." A szerzők kinyitják a munka tartalmának az értelmezését a jelentőség irányába, amely a munka észlelt értékét is magába Cao, Zhao, Lv & Wei, 2022;Vuori et al, 2012;Rothausen et al, 2015;Jiang, 2021). Weick (1995) szerint a jelentésadás folyamata akkor indul el, amikor az egyének olyan nem várt, meglepő, kétértelmű eseményekkel találkoznak, amelyek megszakítják a folytonosságukat és bizonytalanságot keltenek bennük.…”

“…A jelentésadás-kutatások többsége kvalitatív módszertannal tárja fel az egyének által adott jelentések létrejöttének folyamatát. Szintén ez a tendencia látszik az elemzett cikkeink többségének tekintetében is, megjelentek azonban kvantitatív (Wang et al, 2021;Peng et al, 2016;van Zoonen et al, 2022;Delroisse et al, 2022;Cao et al, 2022), illetve kevert (Lysova et al, 2022) (Peng et al, 2016), a vezetői viselkedést a munkavállalói elvárásokhoz képest (Frémeaux & Pavageau, 2022), valamint a kollégák által egymás munkájára tett pozitív vagy negatív megjegyzések hatását (Wrzesniewski et al, 2003;Vouri et al, 2012;Riasnugrahani & Riantoputra 2017;Lysova et al, 2022).…”