Burnout in the general population

Ahola, Kirsi; Honkonen, Tieja; Isometsä, Erkki; Kalimo, Raija; Nykyri, Erkki; Koskinen, Seppo; Aromaa, Arpo; Lönnqvist, Jouko

doi:10.1007/s00127-005-0011-5

Cited by 188 publications

(111 citation statements)

References 30 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Burnout cannot be viewed in isolation from the effect of satisfaction with life [45]. Studies show that divorced persons are a risk group [46,47]. The results of the present study confirm a positive impact of contact of active physiotherapists with friends and family, acquaintances and relatives on the prevention of burnout.…”

Section: The Impact Of Selected Variables On Burnout Intensity Among supporting

confidence: 81%

Burnout among physiotherapists and length of service

Śliwiński¹,

Starczyńska²,

Kotela³

et al. 2014

International Journal of Occupational Medicine and Environmental Health

View full text Add to dashboard Cite

Objectives: The aim of this study was to identify factors that contribute to the development of burnout among physiotherapists with different length of service in physiotherapy. Material and Methods: The following research tools were used to study burnout: the Life Satisfaction Questionnaire (LSQ), based on FLZ (Fragebogen zur Lebenszufriedenheit) by Frahrenberg, Myrtek, Schumacher, and Brähler; the Burnout Scale Inventory (BSI) by Steuden and Okła; and an ad hoc questionnaire to collect socio-demographic data. The survey was anonymous and voluntary and involved a group of 200 active physiotherapists working in Poland. Results: A statistical analysis revealed significant differences in overall life satisfaction between length-of-service groups (p = 0.03). Physiotherapists with more than 15 years of service reported greater satisfaction than those with less than 5 years and between 5 and 15 years of service. The results suggest that burnout in those with 5-15 years of service is higher in physiotherapists working in health care centers and increases with age and greater financial satisfaction, while it decreases with greater satisfaction with friend and family relations and greater satisfaction with one's work and profession. In those with more than 15 years of service, burnout increases in the case of working in a setting other than a health care or educational center and decreases with greater satisfaction with one's work and profession. Conclusions: Job satisfaction and a satisfying family life prevent burnout among physiotherapists with 5-15 years of service in the profession. Financial satisfaction, age and being employed in health care may cause burnout among physiotherapists with 5-15 years of service. Physiotherapists with more than 15 years of service experience more burnout if they work in a setting other than a health care or educational center and less burnout if they are satisfied with their profession.

show abstract

Section: The Impact Of Selected Variables On Burnout Intensity Among supporting

confidence: 81%

Burnout among physiotherapists and length of service

Śliwiński¹,

Starczyńska²,

Kotela³

et al. 2014

International Journal of Occupational Medicine and Environmental Health

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Among human-service professionals in Germany, a burnout prevalence rate of about 7-13% was reported (Schaufeli & Enzmann, 1998). The prevalence of burnout in the working population in Finland was shown to be 2.4% (Ahola et al, 2006). In Sweden, the prevalence was shown to vary between 13% and 17.9% (Lindblom, Linton, Fedeli, & Bryngelsson, 2006;Magnusson Hanson, Theorell, Oxenstierna, Hyde, & Westerlund, 2008;Norlund et al, 2010).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 91%

Burnout and Association with Psychosocial Work Environment among Swedish Firefighters

Jacobsson¹,

Backteman-Erlandson²,

Padyab³

et al. 2016

GJHS

View full text Add to dashboard Cite

Firefighters are exposed to traumatic and stressful psychosocial and physical strain in their work, and thus they are considered to be a group at high risk of burnout. The aim of this study was to investigate burnout (emotional exhaustion (EE) and depersonalization (DP) among Swedish female and male firefighters and to examine the gender-stratified relationship between psychosocial work environment and burnout when considering the moderating effect of coping strategies among Swedish firefighters. The overall mean values of both EE and DP were notably low in comparison with the general population in Sweden. We found that psychosocial work environment factors increase the risk of burnout among male firefighters. Among men, EE was associated with high demands and lack of social support in work. The association was also confirmed with DP as the outcome and lack of good leadership as the exposure among men. However, among female firefighters the association between psychosocial work environment factors and burnout failed to appear. Among women, EE and DP were only associated with the coping strategy Psychological distancing (PDi). A negative association with DP and the coping strategy Positive Reappraisal (PRe) was also found among women. Regardless of the result from the regression analyses, we must consider that the majority of the female and male firefighters in our study had low scores on the outcome variables EE and DP. Future studies should explore female and male firefighters' context and possible health-protecting environment.

show abstract

“…Ennek valószínűleg az az oka, hogy azok a vizsgálatok, amelyek szerint a depresszió idősebb korban gyakoribb, elsősor-ban epidemiológiai vizsgálatok, amelyek a populáció egészére vonatkozó reprezentatív mintából vonnak le következtetéseket [16,22]. Fontos megemlíteni, hogy ennek hátterében állhat a már említett "healthy worker effect" [21], miszerint az idősebbek közül azok vesznek szívesebben részt önkitöltős vizsgálatokban, akik mentá-lisan egészségesebbek, s ez magyarázhatja azt is, hogy alacsonyabb körükben a kiégés és a depresszió prevalenciája. Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy a fekvőbeteg-ellátásban dolgozók magasabb kiégésről és alacsonyabb személyes teljesítményérzésről számolnak be, mint a járóbeteg-ellátásban dolgozó szakemberek.…”

Section: A Partner éS a Gyermek Megléte A Hosszabb Valamint A Járóbunclassified

“…Ennek két magyarázata közül az első az úgynevezett "reality shock" (a valósággal való szembesülés okozta sokk) elmélet, amely szerint a fi atal munkavállaló már akkor lelkesedését veszti, amikor munkahellyel kapcsolatos elvárásai nincsenek összhangban az állás által kínált lehetőségekkel. A másik magyarázat szerint, az idősebb munkavállalók közül azok hajlamosabbak válaszolni az önkitöltős tesztekre, akik rugalmasak, egészségesek -az úgynevezett "healthy worker effect" -, így mentális és egészségi mutatóik is kedvezőbbek fi atalabb kortársaikhoz viszonyítva [21]. A munkavállalás hosszából eredő megállapítások hozzák magukkal azt a feltételezést is, miszerint az idősebb munkavállalók kevésbé szenvednek kiégéstől [19].…”

unclassified

A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében

Ádám

Nistor

et al. 2015

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A depresszió és a kiégés gyakran lép fel együtt egészségügyi szakdolgozók körében. Bár tüneteik hasonlóak, kezelésük eltérő, így mihamarabbi felismerésük rendkívül fontos. Célkitűzés: A kiégés és a depresszió demográfi ai és munkahelyi rizikó-, valamint védőtényezőinek feltárása és diagnosztizálásuk elősegítése. Módszer: A depressziót a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a kiégést a Maslach Kiégés Leltárral mértük 1713 egészségügyi szakdolgozó körében keresztmetszeti adatfelvétellel. A kockázati és védőtényezőket t-próbával és varianciaanalízissel tártuk fel. Eredmények: A depresszió és a legalább közepes szintű kiégés prevalenciája egyenként 35,1% és 34-74% volt. A partner/gyermek megléte, a hosszabb, valamint a járóbeteg-ellátásban való munkaviszony a kiégés védőtényezőjének bizonyult. A partner hiánya és a férfi nem egyenként a depresszió és a deperszonalizáció kockázati tényezőjeként jelent meg. Következtetések: A depresszió és a kiégés magas prevalenciája egészségügyi szakdolgozók körében jelentős közegészségügyi probléma. A két tünetegyüttes kutatásunkban feltárt kockázati és védőtényezőinek ismerete megkönnyítheti időben történő diagnosztizálásukat és hatékony kezelésüket. Orv. Hetil., 2015, 156(32), 1288-1297.Kulcsszavak: kiégés, depresszió, egészségügyi szakdolgozók, rizikótényezők, védőtényezők Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work-related risk and protective factors among nursesIntroduction: Depression and burnout are frequent comorbidities among nurses. Despite similar symptoms, their management differ. Therefore, their timely diagnosis is essential. Aim: To identify demographic and work-related risk and protective factors of burnout and depression, and facilitate their diagnosis. Method: A cross-sectional study among 1,713 nurses was carried out. Depression and burnout were assessed by the shortened Beck Depression Questionnaire and Maclach Burnout Inventory, respectively. Risk and protective factors were explored using t-tests and analysis of variance. Results: The prevalence of depression and moderate-to-high burnout was 35.1% and 34-74%, respectively. Having a partner/child and longer employment in the outpatient setting protected from burnout. Lack of a partner and male sex emerged as risk factors of depression and depersonalisation, respectively. Conclusions: High prevalence of depression and burnout among nurses poses a signifi cant public health issue. Familiarity with the disease-specifi c risk and protective factors identifi ed in this research may facilitate timely diagnosis and effective disease management.

show abstract

Burnout in the general population

Abstract: Burnout can evolve in all kinds of vocational groups. It seems that age does not generally protect against burnout. A low education level and low social status carry a possible risk of burnout for women, and being single, divorced, or widowed carry a possible risk of burnout for men.

Cited by 188 publications

References 30 publications

Burnout among physiotherapists and length of service

Burnout among physiotherapists and length of service

Burnout and Association with Psychosocial Work Environment among Swedish Firefighters

A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében

Contact Info

Product

Resources

About