Bűnös vagy ártatlan? Igazságügyi genetikus szakértői vélemények relevanciája a védelem számára

Abstract

Cél: A tanulmány célja az igazságügyi genetikus szakértői vélemények büntetőeljárásban betöltött szerepének hangsúlyozása, valamint annak vizsgálata, milyen kérdésekben és milyen feltételek mellett van lehetősége a védelemnek genetikus szakértő megbízására. Cél továbbá a forenzikus genetikai szakvélemények potenciális hibaforrásainak bemutatása.Módszertan: A tanulmány nemzetközi és hazai jogi normák elemzésén, nyilvános szakmai jelentések és kutatási összefoglalók, továbbá a nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozásával készült.Megállapítások: Hatályos büntetőeljárási törvényünk jelentősen szűkítette annak lehetőségét, hogy a védelem megbízás alapján igazságügyi szakértőt vehessen igénybe. A hazai bűnügyi célú igazságügyi genetikai vizsgálatokra vonatkozó jogi szabályozás, és a DNS-laboratóriumok aktuális helyzete pedig együttesen jelentősen megnehezíti, hogy a védelem igazságügyi genetikus szakértői vélemény elkészítésére adjon megbízást. Pedig a kirendelt szakértői vélemény esetleges aggályainak feltárása érdekében adott esetben éppen egyazonos szakterületen praktizáló másik szakértő bevonása lehet indokolt.Érték: A szerző Magyarországon elsőként elemzi annak lehetőségét, hogy a védelem miként vehet igénybe forenzikus genetikus szakértőt a büntetőeljárás során. A tanulmány a genetikai szakvélemények potenciális hibaforrásait bőséges hiteles szakirodalommal alátámasztva mutatja be.

Special Challenges of Wildlife Forensics in Hungary

“…A fizikai jellegzetességek kevésbé megbízható vizsgálati módszerei helyett napjainkra a standardizálhatóbb, objektíven validálható molekuláris biológiai módszerek kerültek előtérbe (Nishant, Vrijesh & Ajay, 2017;Gouda, Kerry, Das & Chauhan, 2020;Smart, Cihlar & Budowle, 2021). Az igazságügyi genetikai vizsgálatok az emberi DNS vizsgálatához hasonlóan a vadvilági bűncselekménnyel érintett egyed biológiai anyagmaradványainak szinte teljes körét képesek lefedni, ráadásul rendkívül csekély, vagy a természetes és mesterséges folyamatok miatt erősen degradálódott minták analízise is lehetséges Pádár, Kovács, Nogel & Czebe et al, 2020;, Nogel, 2022. Míg például a vadon élő állatokat érintő bűncselekményekben gyakran fellelhető, különböző szőrtípusok mikroszkópos vizsgálata például jól megőrződött szálakat igényel (Nishant, Vrijesh & Ajay, 2017), a szőrszálakból kinyert DNS vizsgálata jóval az állat elhullása után is eredményre vezethet (Pádár, Egyed, Kontadakis, Zöldág & Fekete, 2001).…”

“…A vadvilággal összefüggő hazai forenzikus gyakorlatban kevés a standardizált módszer, az azok kivitelezésére alkalmas laboratóriumi, technikai és személyi háttér. A vizsgálatok többsége a hazai jellegzetességekre visszavezethetően (Nogel, 2022) többnyire a felsőoktatási kutatóközpontokban, magas színvonalú, de nem a nemzetközi forenzikus követelményeknek megfelelően akkreditált körülmények között , ad hoc forenzikus tapasztalatok alapján (Smart, Cihlar & Budowle, 2021;Linacre, 2021), illetve gyakran olyan szakmacsoportok bevonásával történik, amelyek közreműködése látszólag okszerű [például állatorvosi, (bio)morfológiai, populációbiológiai, vadbiológiai szakemberek], ám ezek a forenzikus területen való járatlanságuk miatt mégsem rendelkeznek a szükséges elméleti, gyakorlati és kognitív jártassággal (Pádár, Kovács, Nogel & Czebe et al, 2020;Potter & Underkoffler, 2021). A jövőben elengedhetetlennek tűnik • a kompetenciahatárok kimunkálása, • a bűnügyi helyszínelők speciális kiképzése, • a forenzikus non-humán (genetikai) adatbázisok adattartalmának bővítése, • a non-humán (genetikai) vizsgálatokat végző laboratóriumok olyan irányú fejlesztése, amely azokat a szakmai megfelelőség mellett a (genetikai) vizsgálatokkal szemben felállított kriminalisztikai standardok teljesítésére is alkalmassá teszi (például akkreditáció).…”

The debts of forensic science on the threshold of a paradigm shift

“…Biztonsággal állíthatjuk, hogy nincs olyan büntetőeljárás, ahol a tényállás tisztázásához, az elkövető kézre kerítéséhez, vagy a történtek rekonstruálásához és a cselekmény bizonyításához ne használnák a kriminalisztika valamely technikai eszközét vagy taktikai módszerét (Kovács, 2017;. Azt is mindannyian jól tudjuk, hogy a természettudományokban elért robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően az alkalmazott krimináltechnika módszereiben is óriási előrelépés következett be az elmúlt évtizedekben (Kovács, Nagy & Nogel, 2015;Nogel, 2022). A kriminalisztika egyes elméleti alapkérdései ugyanakkor megválaszolatlanok maradtak.…”