Hivatkozás/reference:Horatiu Dragomirescu -Michalis Vafopoulos, "Az infonómiától a Webonómiáig: Hogyan alakítja az információs és kommunikációs technológia az információról mint az üzleti tevékenység tárgyáról alkotott képünket ?", Információs Társadalom, XVI. évf. (2016) 2. szám, 61-68. old. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVI.2016 A folyóiratban közölt művek a Elhatárolódva attól a sarkított kijelentéstől, hogy az "IT nem számít" (Carr, 2003), a jelen cikk célja rámutatni arra, hogy a technológia befolyásolja az információról alkotott képünket, következésképpen a módot is, ahogyan az információt kezeljük, forgalmazzuk és használjuk. Fő tételünk az, hogy az 1990-es évek közepe óta gazdasági szempontból általában az információ, és különösen az információs javak konstrukciójára a számítástechnika és a hálózatok egyre nagyobb befolyása jellemző. E tételt számos vonatkozó fogalom áttekintésével alapozzuk meg, elsősorban a digitális információs javak, az online információs javak, az együttműködési és webjavak megkülönböztetésével. Bemutatunk egy olyan rendszerezést, amely megkönnyíti az új technológiák által indukált fogalmi változások megértését, kezdve éppen az információval.Elsőként áttekintjük az irodalomban található meghatározásokat, amelynek a fogalmi változások mögötti logikák felismerését segítik. Ezután a webgazdaság, vagy a hálózati gazdaság kérdését érintjük, mint a kialakulóban lévő adat-és hálózattudomány egyik tárgyát. A kö-vetkező rész arról a hozzájárulásról szól, amelyet a webgazdaság hozhat, hogy megértsük a gazdasági érték létrehozásának folyamatát a webkörnyezetben, ahol manapság a web 3.0 technológiák gyorsan terjednek. Az utolsó rész a kutatási eredményeket foglalja össze.
Az információ mint a gazdasági elemzés tárgyaAz információgazdaság ("economics of information") szóösszetételnek két különböző jelentéssel bírhat, az információnak tulajdonított szerep függvényében, egyrészt lehet a csere feltétele, más-részt a csere tárgya (lásd például Herings és Shinkel 2005). Az első értelmezés az információ inherens, minden (piaci) tranzakcióban jelen lévő voltát emeli ki. Ez a megközelítés jellemezte az információgazdaságot mint új tudományágat az 1960-as évek elején, amely vonulat sikerességét George Akerlof, A. Michael Spence és Joseph Stiglitz 2001-es Nobel-díjában érhetjük tetten. A gyakran az "információs aszimmetria közgazdaságtanának" nevezett értelmezéshez köthető főbb fogalmak az információs aszimmetria (information asymmetry), a morális kockázat (moral hazard), a kontraszelekció (adverse selection) és a piaci jelzés (market signalling).A második értelmezés az információra a csere tárgyaként tekint (azaz mint javakra és szolgáltatásokra), amelyet egy arra szakosodott szektor állít elő, és amely az erre szolgáló piacokon értékesíthető (mint kiadvány, szoftver, zene, film stb.). Ez a megközelítés leginkább Shapiro és Varian (1998) nyomán került be a köztudatba. Az ezzel a szemlélettel kidolgozott elméletek és modellek az információt egyfajta erőforrásként, illetve gazdasági jószágként (econo...
