Békából királyfi : a kihelyezett képzéstől a közösségi felsőoktatási képzési központig

Abstract

Békából királyfi A kihelyezett képzéstől a közösségi felsőoktatási képzési központig Ebben az írásban a felsőoktatási törvény módosításával 2015-ben létrehozott közösségi felsőoktatási képzési központ (KFKK) intézményi konstrukció-hazai felsőoktatási1-történeti és törvényi előzményeit tekintjük át. A hazai felsőoktatás történetében, különösen a háborút követő államszocialista időszakban, de még a rendszerváltást követően is hosszabb ideig a felsőoktatási hálózatfejlesztés, hálózatfejlődés jellegzetes elemei voltak a kihelyezett tagozatok, kihelyezett képzések, kihelyezett tanszékek, illetve intézetek, majd később konzultációs központok (jogszabályi elnevezésük: székhelyen kívüli képzések), amelyekhez az oktatáspolitika viszonya mindig ambivalens volt. Részint tudomásul vette, sőt esetenként támogatta azok létrejöttét, részint mint a minőséget rontó felsőoktatási hálózatelemeket megpróbálta visszaszorítani. A jogi szabályozás végül is a teljes tiltásig jutott, majd nem sok időre rá mégis megjelent az addig tiltott varangy, mint délceg királyfi, a KFKK. Írásunk ezt a fejlődési utat igyekszik bemutatni.

Integrációk a hazai felsőoktatásban az elmúlt harminc évben

“…KFKK szervezetei, számos határon túli képzés mellett. (Lásd erről Polónyi & Tóth, 2017). 2020-ban a felsőoktatási statisztika szerint 71 képzési helyen folyik felsőoktatási képzés -ebből 12 helyen volt ötven fő alatti összes hallgató (Oktatási Hivatal, n.d.).…”

Térségi sokszínűség és stabilitás: az iskolázottság települési szintű egyenlőtlenségeinek változása Magyarországon 1990–2011 között

“…Az oktatási és az iskolázottsági mutatók fejlettségi térszerkezettel való kapcsolatára már több tanulmány is rámutatott, az iskolai teljesítmény kompetenciaeredményeken (Polónyi 2014), a bukások és a lemorzsolódás arányán (Híves 2006(Híves , 2015, a továbbtanulás esélyeinek elemzésén (Polónyi 2014), a hátrányos helyzetű diákok, valamint a roma származású gyermekek (Papp 2011, Jász 2016 részesedésének feltárásán át, az intézményhálózati minőség területi vizsgálatáig (Garami 2009). A tanulmányok megállapításai a hátrányos helyzetű térségekre vonatkozóan többnyire összhangban vannak egymással, mivel a rossz iskolázottsági mutatóikon keresztül a kitörési esélyeik beszűkülnek, elmaradottságuk konzerválódik.…”