Befogadók vagy jogvédők?

Abstract

Összefoglaló. A befogadás (inklúzió) eredetileg a szegénypolitika (szociálpolitika) szakkifejezése volt. Onnan terjedt át a társadalompolitikába és a pedagógiába (gyógypedagógia). A Lisszaboni Egyezmény (2000) óta az Európai Unió hivatalos állásfoglalásaiban visszatérően szerepel mint törekvés a „társadalmi kohézió” erősítésére. A jogvédelem eredete visszanyúlik az 1960-as évtized amerikai polgárjogi mozgalmára. Két eset ismertetésével a szerzők bemutatják a kétféle mozgalom hasonlóságait és különbségeit; összekapcsolva őket a roma/cigány oktatáspolitika dilemmáival. A roma/cigány szegénység még mindig szükségessé teszi a befogadás politikáját. Ugyanakkor a szegénységből kiemelkedő roma/cigány középosztály köreiben erősödik a politizálás szándéka és a jogvédelem igénye. Summary. “Inclusion” has initially been a social policy term. Its use spread from there to policies of welfare, healthcare and education (special education). Inclusion has repeatedly mentioned since the Treaty of Lisbon (2007) in European Union resolutions as an effort to strengthen “social cohesion”. “Legal protection”, on the other hand, goes back to the American civil rights movement of the 1960s. By describing two Hungarian cases, the authors present the similarities and differences between the two policies; linking them to the dilemmas of Roma education policy. Inclusion as a social policy is still necessary because of existing Roma poverties. At the same time, the intention to politicize and the need for legal protection is growing among the new Roma middle class, which emerges out of poverty and steps into the political arena.

A cigányság képének változásai a harmincéves Educatió®-ban

“…Amint az is jól látható, hogy a törekvő cigány családok gyermekeiket nem a "számukra" létrehozott iskolákba irányítják, hanem színvonalas, nemegyszer egyházi fenntartású iskolákba íratják be. A középosztályosodás növekvő tendenciáját éppen az ilyen társadalmi rétegekre vonatkozóan fi gyeltük meg és fogalmaztuk meg Kozma Tamással a témában írott tanulmányainkban (Forray-Kozma 2013, 2020. A cigányság helyzetével, kilátásaival foglalkozó kutatók ma is az extrémen alacsony szintű iskolázottságot hangsúlyozzák a teljes roma népességben, mi pedig arra hívjuk fel a fi gyelmet, hogy növekszik a magasabban iskolázottak hányada.…”