2018
DOI: 10.47630/kulg.2018.62.5-6.34
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

Az ördög a részletekben rejlik – egy hibrid típusú vállalat nemzetköziesedése

Abstract: Az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése – ahhoz képest, hogy mekkora a szerepük a világgazdaságban, illetve számos országban – a szakirodalom kevéssé vizsgált kérdése. Bár az állami tulajdonú kínai vállalatok nemzetközi szerepének növekedése ráirányította a kutatók figyelmét a témára, de a közép- és kelet-európai volt tervgazdaságok állami vállalataira korlátozott figyelem irányult, hiszen a többség úgy gondolta, hogy ezek a vállalatok eltűntek az 1990-es évek privatizációs folyamatában. Valójá… Show more

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
2
2
1

Citation Types

0
11
0
4

Year Published

2019
2019
2024
2024

Publication Types

Select...
4
1

Relationship

0
5

Authors

Journals

citations
Cited by 5 publications
(15 citation statements)
references
References 16 publications
(29 reference statements)
0
11
0
4
Order By: Relevance
“…Ezek több szinten (makrogazdasági, iparági, vállalati és regionális) és szempontból (például globális értékláncok és feljebb lépés, innovációs gazdaságtan, kapitalizmusváltozatok) és térbeli mintázatok szempontjából közelítenek az FDI témájához (Farkas, 2011;Éltető & Sass, 2021;Lengyel & Varga, 2018;Sass & Szalavetz, 2014;Szalavetz, 2013;Vasvári et al, 2019). 1 Az új elemzési szempontok felbukkanásán túlmutató fontos változás, hogy egyre több tanulmány jelenik meg a hazai (és közép-és kelet-európai) szereplők tőkekiviteléről is (Antalóczy et al, 2014;Antalóczy & Éltető, 2002;Antalóczy & Sass, 2018;Gál & Juhász, 2016;Gubik, 2014;Kozma & Sass, 2019;Sass, 2020). Egy évtizeddel ezelőtt Farkas (2011) a függő kapitalizmusmodell, pontosabban az új EU-tagállamok egyik sajátosságaként emelte ki, hogy elenyésző a helyi szereplők tőkekivitele.…”
Section: Bevezetésunclassified
See 1 more Smart Citation
“…Ezek több szinten (makrogazdasági, iparági, vállalati és regionális) és szempontból (például globális értékláncok és feljebb lépés, innovációs gazdaságtan, kapitalizmusváltozatok) és térbeli mintázatok szempontjából közelítenek az FDI témájához (Farkas, 2011;Éltető & Sass, 2021;Lengyel & Varga, 2018;Sass & Szalavetz, 2014;Szalavetz, 2013;Vasvári et al, 2019). 1 Az új elemzési szempontok felbukkanásán túlmutató fontos változás, hogy egyre több tanulmány jelenik meg a hazai (és közép-és kelet-európai) szereplők tőkekiviteléről is (Antalóczy et al, 2014;Antalóczy & Éltető, 2002;Antalóczy & Sass, 2018;Gál & Juhász, 2016;Gubik, 2014;Kozma & Sass, 2019;Sass, 2020). Egy évtizeddel ezelőtt Farkas (2011) a függő kapitalizmusmodell, pontosabban az új EU-tagállamok egyik sajátosságaként emelte ki, hogy elenyésző a helyi szereplők tőkekivitele.…”
Section: Bevezetésunclassified
“…Nem egyértelmű azonban, hogy szerves fejlődés megy-e végbe. A tőkeexportőr vállalatok egy részére ugyanis sajátos tulajdoni szerkezet jellem-ző (Antalóczy & Sass, 2018). Gyakori, hogy a magyar tőkekivitel globális cégek magyarországi leányvállalataira vezethető vissza, vagyis közvetett tőkebefektetőkről van szó (Antalóczy & Éltető, 2002;Sass et al, 2012).…”
Section: Bevezetésunclassified
“…European Commission, 2020) and that the competitiveness-enhancing effect of internationalisation is a recurring factor. Moreover, the export ratio is regularly used as a numerical measure of competitiveness in addition to firm growth (Cetindamer & Kilitcioglu, 2013;Stocker & Várkonyi, 2022) The internationalisation of hungarian companies is a widely researched area (Incze, 2005(Incze, , 2010(Incze, , 2012Czakó, 2000;Antalóczy & Sass, 2011;Békés, Halpern & Muraközy, 2013); exporting firms tend to perform better in the competitive market than firms operating in the domestic market (Kazai, 2014;Szerb, Márkus & Csapi, 2015;Stocker, 2016;Stocker 2019;Stocker & Várkonyi, 2022). Although there are many advantages to internationalisation, some research focuses on the difficulties of internationalisation (Leonidou, 2004).…”
Section: Internationalisation and Competitivenessmentioning
confidence: 99%
“…The definition of internationalisation is sufficiently broad to include virtually any activity that relates to economic activity outside the domestic economy. Until the 1950s, theories were practically focused on national economies, approached from a macro perspective, and the focus on firm factors was only later emphasized (Incze, 2010;Antalóczy & Sass, 2011). Initially, corporate research focused on large firms, with attention to smaller firms starting in the 1990s, when some researchers also identified firm-size-specific growth trends (Dunning, 1993).…”
Section: Internationalisation and Competitivenessmentioning
confidence: 99%
See 1 more Smart Citation