Az intertemporális diszkontálás és a társadalmi diszkontráta etikai vonatkozásai

Abstract

A tanulmány a diszkontálás etikai vonatkozásait vizsgálja az intertemporális döntések előkészítése során, és ennek befolyását a közösségi beruházások költség-haszon elemzésére. A középpontban azok a gazdaságfilozófiai és etikai megfontolások állnak, amelyek a diszkontálást mint napi pénzügyi tevékenységet alapozzák meg. A szerző megkísérli a kardinális és a diszkontált utilitarista etikai felfogás közötti látszólagos logikai ellentmondás feloldását. A Ramsey-formulában szereplő paraméterek értékeinek megállapításával kapcsolatos előfeltételek vizsgálatával mutatja be, hogy sem az intertemporális beruházások esetében alkalmazott társadalmi diszkontráta, sem a potenciálisan környezetterhelő beruházásoknál alkalmazott piaci diszkontráta megállapításának mai gyakorlata nem alkalmas a hosszú távú közösségi, illetve a környezetterhelő magánbefektetések értékelésére.

VISSZALÉPÉS ELŐRE – FOGYASZTÓK A KLÍMAVÁLSÁG, A DIGITALIZÁCIÓ ÉS AZ ANÓMIA VILÁGÁBAN: Vitairatok a VIII. Fogyasztás Interdiszciplináris Szimpóziumon elhangzott előadásokról

“…Azt gondolom, hogy van ilyen nagy társadalmi csoport, de nem hiszem, hogy az egységes jellemzőkkel írható le, ez esetben is karakteres szegmenseket kell megkülönböztetni, akár különféle közelítések alkalmazásával is. Ide sorolom a prekáriusokat (Szépe, 2016), a haknigazdaság (gig economy) résztvevőit (Bihary-Kerényi, 2020), beleértve a kreatív kultúripar tagjait, a kirekesztetteket (Somogyvári, 2018), a LINC's csoportot (Low Income No Culture). Kérdés, hogy a munka iránti motivációt elvesztőket is ide kell-e sorolni, akik gyakran a társadalmi kérdések iránt érdeklődést is feladják, visszavonulnak otthonuk védelmébe (cocooning trend).…”