Az IKT-eszközök használatának különbözőségei a felsőoktatásban

Abstract

T anulmányunkban arra keressük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a megkérdezett magyarországi, erdélyi-partiumi és kárpátaljai egyetemeken tanuló hallgatókat abban, hogy alkalmazni tudják digitális kompetenciájukat az egyetemi életben. Továbbá, hogy a hallgatók melyik tanulási módot tartják a leghatéko-nyabbnak az egyetemi tanulmányaik során. Kíváncsiak vagyunk, hogy a hallgatók milyen gyakran, milyen képzésben végzik inkább interneten a különböző egyetemmel kapcsolatos teendőiket. Azt is megnézzük, hogy milyen társadalmi háttérváltozóktól függ a hallgatók IKT-eszközök használata iránti érdeklődése, valamint, hogy létre tudunk-e hozni hallgatókra vonatkozóan egyetemi vagy egyéb internetes tevékenységek kapcsán jellemző faktorokat. Elemzésünk alapjául az IESA-TESSCEE II. 2014. adatbázis adatai szolgálnak. Az IESA-TESSCEE II. 2014 felmérésben magyarországi, romániai, ukrajnai, szerbiai felsőoktatási intézmények hallgatói vettek részt. Az IESA-TESSCEE II. 2014 kutatás során 1792 hallgató válaszolt kérdőívünkre 2014 őszén a SZAKTÁRNET projekt keretén belül.1 Elemzésünkben azt feltételezzük, hogy a hallgatók neme, az apa és az anya iskolai végzettsége, az objektív anyagi helyzet, az intézmények országai, az oktatás fi nanszírozása és a kari jellemzők fényében a hallgatók IKT-eszközök iránti attitűdje között szignifi káns különbség tapintható majd ki. EredményekElsőként azt vizsgáltuk, hogy milyen összefüggés van a karok és intézmények fontos weboldalainak hallgatók általi látogatásának gyakorisága és ezen intézmények regionális elhelyezkedése között (1. ábra).

A digitális flow világa – Egy kísérlet első eredményei

“…A hallgatóktól elvárható az állandó figyelem, az önálló gondolkodás és a kreativitás (Dominek, 2021a). Ezen megállapítást megerősítik kutatások, melyek szerint (Barnucz & Labancz, 2017;Dominek & Ceglédi, 2021) a hallgatók digitális környezetben jól érzik magukat, mert ilyenkor kihívásokkal találkoznak, melyek gondolkodásra, problémamegoldásra és együttműködésre késztetik őket, ezáltal fejlesztve kompetenciáikat és kreativitásukat. A digitális kreatív tartalmú oktatás egyik célja, hogy a hallgatók a flow csatornába bekerüljenek és átéljék a flow élményt.…”

A kiterjesztett valóság alkalmazása a nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti szaknyelvre

“…A 21. századi hallgatók olyan digitális környezetben érzik jól magukat, ahol kihívások elé vannak állítva, melyek gondolkodásra, problémamegoldásra és együttműködésre indítják őket, ezáltal fejlesztve azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a 21. századi munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez (Barnucz-Labancz 2017), illetve a rendőrségi feladatok ellátása során. A kutatás eredményeinek köszönhetően a rendészeti szaknyelv mint munkanyelv elnyerheti méltó helyét a rendészeti képzésben.…”

Untitled

“…kari hatások) a hallgatók és az oktatók digitális kompetenciájának alkalmazása és fejlesztése kapcsán, ahogyan ezt már korábban egy másik kutatás keretein belül is tettük (HERD2012, N=2728) 7 (Labancz -Barnucz, 2016). A jövőben a felsőoktatásnak is lépést kell majd tartania az internetet kiválóan használó, informatikai ismeretekkel rendelkező hallgatók digitális kompetenciájának alkalmazási lehetőségeivel és fejlesztésével (Barnucz -Labancz, 2017).…”

“…Egy kérdőíves kutatás során Magyarország keleti régiójának, ill. a partiumi és a kárpátaljai felsőoktatási intézményeknek a hallgatóit vizsgáltuk(Barnucz -Labancz, 2015).…”