Az értelmi fogyatékos gyermekek iskoláztatásának kialakulása Magyarországon a nemzetközi intézményfejlődési folyamatok tükrében

Abstract

Jelen tanulmány az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésének-oktatásának hazai intézményesülési folyamatát, még a tankötelezettség keretein kívül megvalósuló intézményes nevelésük innovatív elemeit vizsgálja, szem előtt tartva, hogy a magyar intézményhálózat kibontakozása miként illeszkedett a nevelésükre-oktatásukra létrehozott európai rendszerek általános fejlődési tendenciáihoz. Módszertanunk kvalitatív tematikus elemzésre épül a dualizmus korában Magyarországon megjelenő, az értelmi fogyatékos gyermekek nevelését-oktatását érintő diskurzusok vizsgálata, valamint a fókuszba emelt időszak (gyógy)pedagógiai vonatkozásait értelmező szakirodalmak elemzése által. A kutatás jelentősége, hogy szintetizáló összefoglalást nyújt az eddigi nevelés- és gyógypedagógia-történeti tudásról; a téma kifejtése során nemzetközi kontextusba helyezi az értelmi fogyatékos gyermekek hazai intézményeinek alakulását, árnyalja a róluk alkotott korabeli felfogást. Az intézményfejlődési út betekintést nyújt abba, miként változott meg az egyensúly a segítségnyújtás és az elnyomás között az idők során, felfedi a gyógypedagógia történetében egyszerre jelenlévő segítő és kirekesztő gesztust.