Az egyetemi hallgatók megtartását segítő eszközök a nemzetközi gyakorlatban: Elméletek és módszerek

Abstract

A tanulmány az egyetemi hallgatók lemorzsolódásának elméleti magyarázatait, továbbá kezelésének eszközeit tekinti át a téma nemzetközi szakirodalmának felhasználásával. Bemutatja, hogy a lemorzsolódásra irányuló tudományos elméletek keretében melyek a legismertebb magyarázó modellek a hallgatók -idő előtti távozásról, vagy a képzés folytatásáról hozottdöntéseire. Az írás a magyarázatok körét kiegészíti egy olyan -a szociális konstrukcionizmus nézőpontját követő -új modellel, mely a döntést befolyásoló tényezők hatását nem egyszerűen azok objektív jellemzőivel, hanem a nekik tulajdonított jelentéssel magyarázza. Az írás második fele a lemorzsolódás elleni programok, illetve eszközök dilemmáit tekinti át konstrukcionista szempontok alkalmazásával. A tanulmány készítésének célja az, hogy koncepcionális alapot biztosítson egy, a lemorzsolódás kezelését célzó egyetemi program fejlesztéséhez.

Faktorok, magyarázatok a sikeres és sikertelen felsőoktatási tanulmányok hátterében •

“…A diploma nélküli kilépés a felsőoktatásból, vagyis a lemorzsolódás igen régóta vizsgált terület külföldön és hazánkban is (Pusztai, Fónai és Bocsi, 2019a;Szöllősi, 2019), és ennek során sokféle elméleti és empirikus munka látott napvilágot. A teoretikus írások, valamint a feltáró és elemző vizsgálatok azt igazolták, hogy a jelenséget befolyásolja a társadalmi-kulturális, oktatáspolitikai, intézményi-szervezeti és családi-egyéni-kortársi tényezők sokféle mintázatot mutató hatásrendszere.…”

“…A társadalmi változások feltárása, a hallgatói megfontolások döntéselméleti felfogása, valamint a hallgatói élettörténetek, életutak tapasztalatainak figyelembevétele tekinthetők olyan további szempontoknak, amelyek közelebb vihetik a kutatókat, oktatókat és az egyetem vezetőit a lemorzsolódás megértéséhez és kezeléséhez. A tanulmányok korai feladását új szemlélet mentén magyarázza a szociális konstrukcionista felfogás (Szöllősi, 2019). E személetmód szerint a lemorzsolódás jelenségének vagy annak egy-egy jellemzőjének az értelmezése, felfogása, magyarázata akár az intézményi részvevők, akár a hallgatók közössége oldaláról fontos befolyásoló, sőt döntő tényező lehet a tanulmányok folytatásával vagy megszakításával kapcsolatban.…”

“…Nemcsak a tanulmányokkal, társas érintkezéssel kapcsolatos események, történések hatnak a hallgatói akadémiai viselkedésre, hanem ezeknek a magyarázata is, amelyet a különböző csoportok az interakciók során alkotnak meg. Az értelmezések tartalmát négy tényező mentén érdemes vizsgálni a szerző szerint: 1. az egyetemi tanulmányok szerepe, értéke; 2. az egyetem és a hallgató illeszkedésének lehetősége és normája; 3. a tanulás, tudás, teljesítmény felfogása; 4. az egyetem közösségeihez való tartozás jelentése alapján (Szöllősi, 2019).…”

“…Tulajdonképpen ma sincs végleges, sokak által elfogadott meghatározása a lemorzsolódásnak (Miskolczi és mtsai, 2018;Czakó és mtsai, 2019). Az angol nyelvterületen például több, eltérően használt és értelmezett kifejezést használnak a felsőoktatási képzés megszakításának vagy folytatásának leírására attól függően, hogy az egyén vagy az intézmény kompetenciáit hangsúlyozzák, például dropout, attrition, persistence, retention (Szöllősi, 2019). Bár a szóhasználat, a vizsgálati módszerek, a felsőoktatási képzés szerkezetének heterogenitása miatt eltérő definícióját láthatjuk a lemorzsolódásnak, az egyén tervei és kudarcai vagy sikerei szempontjából lényegesnek tűnik annak a megkülönböztetése, hogy a fiatal szándékosan vagy kényszerből hagyja el végleg diploma nélkül a felsőoktatást (Miskolczi és mtsai, 2018).…”

“…A modellek közül Bean modellje az, ami hangsúlyozza, hogy a hallgatók észlelése és értelmezése fontos az attitűdök kialakításában, illetve néhány tanulmány is említi a hallgatói észlelések vizsgálatának fontosságát (Pusztai, 2018a(Pusztai, , 2019. A szociális konstrukcionizmus szemléletét alkalmazó értelmezések vizsgálatánál olyan területeket jelölt ki Szöllősi (2019), amelyek korábban ritkán kerültek a vizsgálatok és a modellek középpontjába (pl. a felsőoktatási tanulmányok és a tanulás értéke, a közösségekhez való tartozás jelentése).…”