Az antropometriai paraméterek szerepe a cadaveren végzett percutan tracheostomás módszerekben

Abstract

Bevezetés és célkitűzés: A tartós gépi lélegeztetésre szoruló betegeknél tracheostoma képzése javasolt, mely számos sebészi és percutan módszerrel történhet. Vizsgálatunk során három különböző percutan dilatatiós tracheostomás technikát alkalmaztunk. Célunk volt a megfelelő magasságban behelyezett légcsőkanüllel összefüggő antropometriai paraméterek azonosítása. Anyag és módszerek: Randomizált, kontrollált obszervációs cadavervizsgálatunk során 118 esetet vizsgáltunk. A tracheostomás technikák közül a Griggs-technikát (n = 37), az Élő szerint módosított Griggs-technikát (n = 45) és a Ciaglia szerinti Blue Rhino folyamatos tágítást (n = 36) alkalmaztuk. Megmértük a cadaverek nyakkörfogatát, jugulomentalis távolságát és felkarkörfogatát. Megvizsgáltuk ezek összefüggését a tracheostomás kanül helyzetével. Eredmények: A felkarkörfogat és a nem megfelelő magasságban (a 4. tracheaporc alatt) behelyezett kanülpozíció között találtunk szignifikáns összefüggést (p = 0,0287). Ideális vágópontnak a 30 cm-es felkarkörfogatot határoztuk meg (szenzitivitás: 63,63%, specificitás: 60,22%). Következtetés: Percutan tracheostoma tervezésekor fontos az antropometriai paraméterek mérése. 30 cm vagy annál nagyobb felkarkörfogat esetén egyéb vizsgálómódszer és/vagy fül-orr-gégészeti konzultáció javasolt. Orv Hetil. 2023; 164(16): 630–635.

Az oktenidin-dihidroklorid antiszeptikum alkalmazása a fül-orr-gégészetben

“…Tracheotomia elvégzésére, illetve tracheakanül behelyezésére különböző indikációkkal kerülhet sor [21], így tracheakanült viselő beteggel különböző osztályokon találkozhatunk, úgymint fül-orr-gégészet, intenzív osztály, neurológia vagy pulmonológia stb. [22]. Korábbi kutatási eredmények alapján a gépi lélegeztetéssel összefüggő pneumonia hátterében nagy arányban azonosíthatók a P. aeruginosa és S. aureus kórokozók [23], ezenkívül a Klebsiella pneumoniae szerepe (1. ábra) is kiemelendő [24].…”