A másodlagos ruptura az endovascularis aneurysma műtéti megoldásának
(endovascular aortic repair – EVAR) késői szövődménye. A nyílt műtét a legtöbb
esetben technikailag kivitelezhető kezelési lehetőség, azonban a késői nyitott
műtéti konverzió jelentős morbiditási és mortalitási kockázatot hordoz magában,
hiszen az in situ eszköz legalább részleges eltávolításával
jár, ami különösen nehéz, ha a sztentgraft rögzítése a veseartériák felett van.
Nagy kihívást jelent az ilyen esetek endovascularis kezelése, különösen az
esetek nagy részében szükséges egyedi gyártású eszközök hiánya miatt, hiszen
többhetes gyártási idővel kell számolni egy ilyen implantátum esetében. Az
időigényes gyártási procedúra okozta nehézség leküzdése érdekében az orvos által
módosított sztentgraftok alkalmazása egyre szélesebb körben elfogadottá válik az
ilyen sürgős esetek megoldására. Dolgozatunkban egy aortatágulat miatt történt
primer EVAR szövődményeit mutatjuk be, melyeket először egy orvos által
módosított fenesztrált endograft alkalmazásával, endocsavarozással, majd fél
évvel később okkult endoleak miatt végül nyitott műtéti lumbalis ligaturával
kezeltünk sikeresen. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1426–1431.