Autópályák és a városi fejlődés

Abstract

AUTÓPÁLYÁK ÉS A VÁROSI FEJL ŐDÉS( Városszerkezet és autópályákAz amerikai és az európai városok kialakulásukat tekintve nagyon különböz őek. Az Amerikai Egyesült Államokban a városok mai szerkezete, a városok viszonylagos fiatalsága miatt köthet ő valamely közlekedési mód hatásához. Itt találhatunk olyan városokat, melyek kiépülésében dönt ő szerepe volt a kiköt őknek és a vasúti közlekedésnek (pl. Detroit, Chichago). Az USA-ban emellett elkülöníthetünk olyan városokat is, melyek szerkezetét dönt ően a vasút határozta meg (p1. Oklahoma City, Denver, Salt Lake City). E városokkal szembeállíthatók azon városok, amelyek tér-szerkezetét döntően az autópályák határozták meg (pl. Dallas, Houston, Phoenix).A nyugat-európai városok ettől sokban különböznek. Lévén, hogy sokkal régebbiek, sokuknak a középkorban kiépített városközpontja van. A közlekedés és ezen belül az autópályák hatása is máshogyan érintette őket, különböző okokra visszavezethetően. A városközpontok szerepe egészen más, mint Észak-Amerikában, itt jóval nagyobb a lakófunkció jelent ősége, így a térfolyamatok is másképpen érintették őket. Mindenesetre szerkezetük módosulásában nagy szerepet játszottak az autó-pályák (1. ábra).Az autópályák és a városi fejl ődés közötti kapcsolatról szóló vita hosszú ideig két dologra koncentrálódott: a központi városrészek csökkenésére, illetve a szuburbanizáció erősödésére. A probléma gyökere, hogy az ipari üzemek térbeli koncentráló-dása egyben települési, városi koncentrációval is jár, illetve befolyásolja az adott városok térbeli folyamatait. A gazdaság folyamatait követik a társadalom területi elhelyezkedésének változásai. A központi városrészekben gyakran nagyobbak az egy főre jutó kiadások, illetve magasabb az adóteher, mint a küls ő településeken, s ezzel megindul az elvándorlás els ő hulláma. E folyamatok súlyosbodtak, amikor a legfelsőbb rétegek, illetve a legtöbb adót termel ő vállalatok elmenekültek a szuburbiákba (Boarnet-Haughwout 2000).