Association Between Third Molar Impaction Status and Angle or Condylar Fractures of the Mandible: A Retrospective Analysis

Abstract

The aim of our study was to evaluate the correlations between mandibular third molar impaction status and mandibular angle and condylar fractures.Materials and Methods: This retrospective cross-sectional study included patients with unilateral and isolated angle or condylar fractures. Patient records and panoramic radiographs were evaluated. The predictor variables included the presence, impaction status (Pell and Gregory [P&G] classification), and angulation (Winter classification) of the third molar. The outcome variable was the type of fracture, whereas other predictor variables included demographic factors such as age, gender, and fracture etiology. Bivariate (c 2 test) and logistic regression analyses were conducted to estimate the associations between variables and the outcome.Results: The sample was composed of 164 angle fracture (mean age, 31.6 AE 12.3 years; 83.5% male) and 115 condylar fracture (mean age, 41.9 AE 16.8 years; 76.5% male) patients. A third molar was present in 72.6% of the angle fracture group and 54.8% of the condylar fracture group (P = .002). Deep impactions (classes IC, IIC, IIIB, and IIIC) exhibited an odds ratio (OR) of 3.60 for angle fractures (P < .001). No association was found between tooth angulations and the type of fracture. According to logistic regression analysis, older age (adjusted OR, 1.05; 95% confidence interval [CI], 1.03 to 1.07), P&G class I impaction (OR, 1.86; 95% CI, 1.09 to 3.20), and P&G class A impaction (OR, 1.91; 95% CI, 1.12 to 3.24) were significantly associated with condylar fractures whereas the presence of a third molar (OR, 0.46; 95% CI, 0.28 to 0.76) or P&G class B impaction (OR, 0.287; 95% CI, 0.12 to 0.69) was associated with angular fractures.Conclusions: P&G class II or III and class B impaction status was significantly associated with angle fractures, whereas missing or fully erupted (class IA) third molars significantly correlated with condylar fractures.

Operation time is independent associated with serious postoperative symptom in patients with mandibular third molar removal

“…Panoramic radiographs were used to classify the M3M according to the P-G classification system (14,22). This system classifies the teeth based on the amount of tooth covered by the anterior border of the ramus (Class I-III) and the impaction depth, relative to the adjacent tooth (Positions A, B, or C).…”

A bölcsességfog és az occlusio szerepének vizsgálata a mandibulaangulus és -condylus töréseiben

“…Ellis és mtsai 4711, maxillofacialis törést szenvedő betegen végzett vizsgálatukban 2137 betegnél (45,4%) legalább egy mandibulatörést találtak [28]. Számos korábbi tanulmány elemezte az állkapocstörés lokalizációja és a bölcsességfog jelenléte, illetve impakciós statusa közti kapcsolatot [7,[10][11][12][15][16][17]. Az állkapocstörés helyét extrinszik (a traumás erőhatással kapcsolatos) és intrinszik (a csonttal, a lágyrésszel, valamint az occlusióval kapcsolatos) tényezők befolyásolhatják [7,15].…”

“…Ha viszont nincs impaktált bölcsességfog (teljesen előtört bölcsességfog vagy bölcsességfog hiánya esetén), a tenziós zóna mechanikai stresszel szembeni ellenállása fokozódik, és a töréshez szükséges küszöböt el nem érő nagyságú erők elvezetődhetnek, és koncentrálódhatnak a processus condylaris hátulsó és lateralis területén, így fokozva a condylustörés kialakulásának valószínűségét [7,15,16]. Ezek alapján számos kutató egyetért abban, hogy a bölcsességfog jelenléte és pozíciója befolyásolhatja a törés lokalizációját [7,[10][11][12][15][16][17]. Az előzőek-ben leírtakkal szemben a Reitzik és mtsai által közölt experimentális vizsgálat alapján Lee és Dodson feltételezték, hogy minél nagyobb a bölcsességfogak által elfoglalt terület a csonton belül, annál magasabb lehet a törés rizikója az angulusrégióban [7,21].…”

“…Számos korábbi tanulmány beszámolt az alsó bölcsességfogak jelenlétének a mandibulatörés lokalizációját módosító hatásáról [7,[10][11][12][15][16][17]. Az alsó bölcsességfog jelenléte a mandibulaszögletet gyengíti, és növeli a törési rizikóját [10,[17][18][19][20]. Armond és mtsai 2017-es metaanalízisükben konkludálták, hogy az alsó bölcsességfog jelenléte 3,27-szeres rizikót jelent az angulustörésre [10,12].…”

“…Ez magyarázható a felületesen elhelyezkedő bölcsességfog által megszakított corticalis állománnyal vagy a csontban mélyen elhelyezkedő, teljesen impaktált bölcsességfog által a csontszövet kárára elfoglalt területtel [10,11,15,16]. Másfelől sok korábbi publikáció az alsó bölcsességfogak jelenlétének condylustörés-rizikót csökkentő hatását konkludálta [12,[17][18][19][20]. Reitzik és mtsai experimentális vizsgálatukban majommandibulákon kimutatták, hogy előtörésükben visszamaradt bölcsességfogak jelenlétében már 60%-os erőbehatás elég volt az állkapocs eltöréséhez, szemben a kontrollcsoporttal, amely teljesen előtört bölcsességfogakkal bíró alsó állcsontokból tevődött össze [21].…”