ArtsIN: Arts Integration and Infusion Framework

Hartle, Lynn; Pinciotti, Patricia; Gorton, Rebecca

doi:10.1007/s10643-014-0636-7

Cited by 21 publications

(15 citation statements)

References 9 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The articles found did not offer the same set of important teacher characteristics; instead, they posited different types of characteristics that encouraged success in arts integration. Teachers who are successful in AI often see themselves in five different roles (Hartle et al, 2015). First, they have creative self-efficacy and are able to see their own creative possibilities, because they believe all humans are creative.…”

Section: Teacher Characteristics That Support Successful Ai Programsmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Integrating the Arts into Science Teaching and Learning: a Literature Review

Green¹,

Trundle²,

Shaheen³

2019

Journal for Learning through the Arts

View full text Add to dashboard Cite

Science is creative. Write it big, shout it loud, because the message is not getting through. (Howe, 2004, p.14) The American educational system has experienced a recent and increased focus on Science, Technology, Engineering, and Mathematics (STEM), and researchers and practitioners have argued for equal emphasis on the arts as well. According to Hartle and colleagues, incorporating the arts into learning is considered important and useful for four basic reasons (Hartle, Pinciotti, & Gorton, 2015). First, all cultures demonstrate some sort of need for aesthetic beauty and harmony, making the arts culturally universal. Second, we process sensory information through the arts, which embodies the arts into a system of learning. A third reason is that in our 21 st century multicultural world, the arts provide a language that everyone understands without need for translation. Finally, the arts "provide a natural, and intrinsically motivating medium for children to work 'in advance of themselves' to demonstrate a capacity to work 'as if' they are painters, scientists, presidents, or rock stars" (p. 294). The importance of an increased emphasis on the arts has led to broadening STEM to include the arts. The term STEAM (Science, Technology, Engineering, Arts, and Mathematics) was introduced by Yakman, who realized that, "We live in a world where you can't understand science without technology, which couches most of if its research and development in engineering, which you can't create without an understanding of the arts and mathematics" (2012, p.15). The ability of art to inspire creativity in scientific thinking, educate young learners in a holistic manner, and offer another pathway for making and communicating meaning provide important reasons for integrating the arts into science learning. Arts Integration Defined The incorporation of the arts into teaching and learning is called arts integration (AI). The arts include both visual arts (paintings, sculptures) and performing arts (music, dance, drama). Science and art can be seen as opposites, but these two subjects also share commonalities. For instance, Journal of Science Education, and Research in Science Education. Finally, the authors used a snowballing approach to gather articles that were cited by authors of articles already included in the literature review. A total of 11 additional articles resulted from this second phase of the search process, yielding a total of 65 articles for inclusion in the review. All journals and the number of articles found in each journal are listed in Table 1.

show abstract

Section: Teacher Characteristics That Support Successful Ai Programsmentioning

confidence: 99%

“…And finally, teachers must act as advocates for the arts by developing relationships with artists and other community partners. Teachers are able to use these five roles to increase learning and development in children (Hartle et al, 2015).…”

Section: Teacher Characteristics That Support Successful Ai Programsmentioning

confidence: 99%

Integrating the Arts into Science Teaching and Learning: a Literature Review

Green¹,

Trundle²,

Shaheen³

2019

Journal for Learning through the Arts

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Fontos eredmény, hogy a természetes éréssel már az óvodás korosztályban sem nem jár együtt a vizuális képességek fejlődése, szükség van a fejlesztésre. (Hartle et al, 2015). Bae (2004) szerint az óvodapedagógusoknak meg kell tanulniuk, hogyan motiválják a művészeti tevékenységekre a gyerekeket, és hogyan mentorálják őket ahelyett, hogy képi konvenciókkal vennék elejét a kreatív vizuális megoldások megtalálásának.…”

Section: Táblázat a Nemek Közötti Különbségeket Mutató Kétmintás T-punclassified

Óvodás gyermekrajzok vizsgálata a három narratív rajz képalkotó fel-adatsorral

Gaul-Ács¹,

Kárpáti²

2018

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

Kutatásunk célja 3-6 évesek vizuális alkotóképességének leírása és a vizuálisképességrendszer képalkotásban szerepet játszó elemeinek összevetése a korosztályról szóló korábbi szakirodalommal. A kutatás része az Európai Vizuális Műveltség Hálózat (European Network for Visual Literacy, ENViL) kutatássorozatának, amely 2012-2013-ban az Európai Unió támogatásával kidolgozta a Közös Európai Vizuális Képesség Keretrendszert (Common European Framework of Reference for Visual Literacy, vö. Wagner & Schönau, 2016, magyar összefoglaló: Kárpáti & Pataky, 2016. A keretrendszer sajátossága, hogy a vizuális részképességeket kapcsolatba hozza a mindennapi élethelyzetekkel, és nem teszthelyzetekben, hanem autentikus módon, használat közben vizsgálja. Tanulmányunk második szerzője narratív feladatsort készített, amely három, a képi nyelv használatát igénylő helyzetben ad módot a gyermekrajzok vizsgálatára hagyományos és digitális képalkotó környezetben. A feladatsort 3-10 éves korig próbáltuk ki, ez a tanulmány az óvodások vizuális nyelvének jellemzőit mutatja be hagyományos rajzeszközökkel készült alkotások elemzésével. Óvodások rajzainak jellemzői: egyéni, kulturális és univerzális jegyekA vizuális képességek rendszere alkotó és befogadó jellegű részképességekre bontható. Alkotói részképesség például az ábrázolás és az ábraolvasás képessége, a képi kifejezés és vizuális élmény, a téralkotás és a térszemlélet. Az alábbi szakirodalmi áttekintésben mérföldkőként egy-egy karakteres elemet említünk a témánk megalapozásához.A képi nyelv kialakulásának első, alapvető jelentőségű korszaka a firkálás. Értékére Magyarországon viszonylag későn, az 1970-es években figyelt fel Székácsné Vida (1982). Neki köszönhető, hogy az óvodai nevelési programban megjelent a szabad, kötetlen kísérletezés a nyomhagyó eszközök széles körével: a firkálás. Korábban az ábrázolási konvenciók elsajátítása már az óvodában elkezdődött, a rajzlapon az alapvonal kijelölése és a papírból kivágott sémák, a részletes táblai mintarajz -ezek a 19. századból örökölt segédeszközök -megszokottnak számítottak. Székácsné Vida -akárcsak a nemzetközi szakirodalomban Kellogg (1969) -felismerte a szabad rajzoló mozgás jelentőségét a képi repertoár alapját képező jelek, a grafémák kialakulásában.

show abstract

“…This reiterated how the arts can be "taught in an interdisciplinary manner as part of the broader curriculum and can make immense contributions to the teaching of other disciplines" (Bresler, 1995, p. 3). In support of this, a growing body of research exists that shows the effectiveness of integration in improving students' performance in school even as educators observe it as beneficial for students academically, behaviourally and emotionally (Bresler, 2002;Campbell & Scott-Kassner, 2010;Hartle, Pinciotti & Gorton, 2015;Huang, 2012;Irwin & Reynolds, 1995;Marshall, 2010;Mosley, 2014;Thompson, 2015). At the same time, however, some studies suggest that there is no strong evidence of the direct causal relationship between integration of the arts and academic achievement (Huang, 2012).…”

mentioning

confidence: 99%

Assessing Poiesis as an Effective Approach to Integrating Music and Visual Art

Bauza-Wahiman

2018

MJM

View full text Add to dashboard Cite

This study aims to assess the effectiveness of Poiesis as an approach to integrating music and visual art. It uses the descriptive inquiry approach making use of qualitative research instruments and qualitative data analysis techniques. Data was collected through interviews, observation, examination of audiovisual materials and student reflections. Data was analysed using the coding process, yielding the following themes: 1) opportunities for socialisation in the project; 2) developing appreciation for the two disciplines and for the creative process; 3) personal growth through the project; and 4) growth as an artist through the project. Data from the interviews, observations and reflections tallied with some of the themes that emerged from the audio-visual materials. This means that the collaboration project is effective in exhibiting the connection between the two disciplines and in providing holistic learning for its participants.

show abstract

ArtsIN: Arts Integration and Infusion Framework

Cited by 21 publications

References 9 publications

Integrating the Arts into Science Teaching and Learning: a Literature Review

Integrating the Arts into Science Teaching and Learning: a Literature Review

Óvodás gyermekrajzok vizsgálata a három narratív rajz képalkotó fel-adatsorral

Assessing Poiesis as an Effective Approach to Integrating Music and Visual Art

Contact Info

Product

Resources

About