Arany János nagykőrösi évei (1851‒1860) a levelezései tükrében II. – A meghívás és az érkezés éve (1851)

Abstract

Arany János nagykőrösi éveinek (1851–1860) kutatása a levelezéseinek átfogó elemzésével még nem valósult meg, melynek több oka is van. Egyrészt az 1848–1849-es események hatásaival is magyarázható a korszak hiányzó irodalomelméleti bemutatása, hiszen a Habsburg ,,szigor” kérlelhetetlensége közismert volt és kihatott a XX. század történelmére is. Emellett az is indokolja a jelen mű közreadását, hogy Arany leveleinek egymással való összehasonlítása hűen mutatja be a XIX. századi kultúrtörténeti kapcsolatok alakulását, változásait és hatásait egyaránt. Utóbbi esetében ismernünk kell Arany pillanatnyi gondolatai és érzelmei mellett helyzetének valamennyi aspektusát, illetve levelezőtársai felé való viszonyát is. Kutatásomban elsődleges célom Arany korabeli levelezéseinek dokumentumait úgy bemutatni, hogy abban a XIX. századi korszellem és az ennél is értékesebb, gondolkodó Arany égisze is megjelenjen. Ennek érdekében a korszak legjelentősebb – és legpontosabb – szakirodalmára támaszkodva, de saját véleményemnek is teret engedve mutatom be Arany legtermékenyebb irodalmi időszakának pillanatait, a kőrösi élet megannyi pozitív és negatív oldalával és téves adataival együtt. Munkámban arra kerestem a választ, hogy milyen érzelemmel és milyen körülmények között került Arany Nagykőrösre, fogadta el a tanári meghívást és vált az alföldi város legnagyobb büszkeségévé. Végül írásomban nem mehetek el szó nélkül azon tény mellett, hogy az Arany János-emlékév egyik legfontosabb állomása Nagykőrös városa volt, mely a bicentenáriumot megelőzően is méltósággal ápolta Arany emlékét és hagyatékát, illetve ezen nemes feladatot – mely az utánunk jövő generációk kötelessége is – folytatnunk kell, melynek egyik kézzel fogható lenyomata a jelen írásom is.

Arany János nagykőrösi évei (1851–1860) a levelezései tükrében IV. – A főfájástól a bővített életrajzig (1853)

“…Korábbi munkáimban (Oláh, 2021a;2021b& 2022 a költő Nagykőrösre hívását, illetve annak az 1851-1852-es levelezéseit vizsgáltam. A poétának átlagosan hetente egy levelet [Dokumentum címe] Oláh Róbert kellett postáznia, amely ugyan nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük Arany óraadói tevékenységét, az ezekre való felkészülést, valamint a diákok dolgozatainak javítását (Tóth, 2017b), akkor láthatjuk, hogy a költőnek igen kevés ideje maradt verseinek megírására.…”

“…Emellett a költő reméli, hogy a nyilvánossági, azaz érettségiztetési jogot a gimnázium megkapja, amelynek egyik alapfeltétele a magasabb oktatói létszám. Ennek érdekében a nagykőrösi iskola onnan hívja meg a tanárokat, ahonnan korábban Aranyt próbálták szerződtetni: Kecskemétről (Oláh, 2021b). Ebben az időben a költő pénzszűkében volt, így ígérete ellenére a nyári szünet alatt nem hogy Tompát, hanem a szalontai rokonokat sem látogatták meg.…”

Arany János nagykőrösi évei (1851–1860) a levelezései tükrében III. – Az első teljes kőrösi év (1852)

“…Kutatásomban az érintett év valamennyi levelezését feldolgoztam, amely során sikerült a költői és magánéleti összefüggéseket is feltárnom. Jelen írás a korábbi műveim (Oláh, 2021a;Oláh, 2021b) folytatásaként alátámasztja azon véleményemet, hogy az 1848-as eseményeket követő és a kiegyezést megelőző időszak korszellemét Arany lelki világának tanulmányozásával jobban megérthetjük, hiszen levelei az élet minden területét lefedik, legyen szó akár a mindennapos anyagi problémákról vagy éppen egy császári vizsgálattól való félelemről. Ezzel párhuzamban közelebb kerül hozzánk a XIX.…”

“…(Míg Nagykőrösön a pénzalap biztosított volt, Kecskeméten nem.) Korábbi munkámban (Oláh, 2021b) rámutattam, hogy Szász Károly (1829-1905) lelkész, költő, drámaíró, műfordító, esztéta, politikus, tanártárs 1851. október 18-i levelében próbálta Aranyt meggyőzni a Nagykőrösre költözéssel kapcsolatosan: "Kőrösön az iskola ügye teljesen biztos lábon áll, Kecskeméten ellenben nagyon is bizonytalan…" (Keresztury, 1975, p. 397). 1853-ban miniszteri rendelettel megkapta a gimnázium ezt a jogot, elsőként a református iskolák közül.…”

“…A kései válasz oka lehet, hogy az Arany család a nyári szünetet Szalontán töltötte, így a levélváltás a személyes jelenlétük miatt felesleges lett volna. November 19-i dátummal Ercsey válaszolt Arany fenti elveszett levelére, sőt, kissé gúnyosan az alábbiakkal intette meg a költőt: "Miután látom s iletőleg látjuk azt: hogy a kőrösiektől hiában várjuk a levelet, mert ők elfelejtkeztek rólunk…" (Keresztury, 1982, p. 114), mivel Aranyék szeptember végi Nagykőrösre való visszaérkezésük óta -mivel a gimnáziumban október 15-én kezdődött a tanév (Oláh, 2021b) -nem keresték fel a Oláh Róbert szalontai rokonokat. Ezt követően a sógor és egyben intéző a "dominium és pénztár állapotáról" -kissé ironikusan és innentől egyre sűrűbben használva ezen kifejezéseketszámolt be, azaz a ház sikeres, de nem kielégítő befedéséről, a tőzsérek általi földárak felveréséről, a betakarított búza további "sorsáról", illetve, hogy "A fáskert jó állapotban van."…”