Applying Sociological Theories of Emotions to the Study of Mass Politics: The Rally-Round-the-Flag Phenomenon in the United States as a Test Case

Feinstein, Yuval

doi:10.1080/00380253.2019.1711255

Cited by 18 publications

(11 citation statements)

References 62 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In Sears (1988) work on the origins of symbolic racism, for instance, childhood exposure to modern racial stereotypes and anti-black affect lead to racial attitudes that persist into adulthood. In contrast, "rally round the flag" attitudes formed during periods of war and national security crises may be potent yet shorter-lived effects, as the affect-driven events that drive voters tend to expire over time or be replaced by politicians and media frames conveying new patterns of affect (Feinstein 2020). 3.…”

Section: Notesmentioning

confidence: 99%

All by Himself? Trump, Isolationism, and the American Electorate

Dodson

Brooks

2021

The Sociological Quarterly

View full text Add to dashboard Cite

During his campaign and subsequent presidency, Donald Trump staked out and implemented an isolationist foreign policy agenda that sought to put "America First" and curtail U.S. participation in international treaties and trade agreements. Isolationism represented a dramatic turn away from the internationalism of all postwar presidencies, and Trump's radical foreign policy changes raise two novel questions: Did isolationism resonate with American voters, and if so, how did this shape the outcome of the 2016 presidential election? We analyze how attitudes toward isolationism changed in the American electorate from 1992 to 2016, and whether aggregate changes in isolationism conferred any electoral advantages on Trump in 2016. The results indicate that while isolationism tends to be supported by a relatively small portion of the electorate, aggregate levels of support increased noticeably in 2016. Controlling for established factors, particularly partisanship, isolationism disposed voters to support Trump's candidacy. These two developments delivered a measurable benefit to Trump, one that is of theoretical significance in going beyond partisanship to influence both Democratic and Republican identifiers. Future shifts in levels or political relevance carry with them a potential to shape elections and policymaking. We discuss implications of findings for scholarship in political behavior and political sociology.

show abstract

Section: Notesmentioning

confidence: 99%

All by Himself? Trump, Isolationism, and the American Electorate

Dodson

Brooks

2021

The Sociological Quarterly

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Mindazonáltal a jelenség egy mélyebb (szimbolikus, pszichológiai) követői kapcsolatra mutat rá, amelyben a vezető személye és pozíciója valóban fontos tényező (Metz-Árpási 2020). Erre a következtetésre jutott az a kivételként kezelendő szociológiai megközelítés (Feinstein 2016(Feinstein , 2020, amely rámutatott a vezető szimbolikus szerepére. Összességében, az irodalom e része a vezető és követők közötti, időszakosan megerősödő kapcsolat jellegét és természetét nem részletezi, de értékes betekintést enged a követési hajlandóságot befolyásoló tényezők szerepébe.…”

Section: Követők a Politikatudomány Szemszögébőlunclassified

Miért követjük a vezetőinket? : A politikai követés kutatásának lehetséges irányai

Metz

2021

socio.hu

View full text Add to dashboard Cite

Noha a politikai követés látványos folyamata a modern politikának, a politikatudomány és a politikai vezetéskutatás nem szentel neki elegendő figyelmet. A politikatudósoknak különböző torzító körülményekkel és konceptuális problémákkal kell szembenézniük, ha azokra a kérdésekre keresik a válaszokat, hogy miért és hogyan kapcsolódnak a követők a vezetőikhez és mi a szerepe a követésnek a politikában. A tudásunk tehát erősen hiányos. Jelen state-of-the-art cikk arra vállalkozik, hogy megértse a politikai követők és követés szerepét elméleti és konceptuális síkon, valamint az empirikus kutatások fényében. A tanulmányban két célt fogalmazok meg. Egyrészt bemutatom, hogy miként írja le a politikatudomány és a politikai vezetéskutatás a vezetők és a követők kapcsolatát. Rámutatok e megközelítések korlátaira is. Másrészt, az általános vezetéskutatás kognitív és szociálpszichológiai hátterű követőközpontú modelljeit kívánom bevezetni a politikatudomány területére annak érdekében, hogy teljesebb képet alkothassunk a politikai vezetésről, és mélyebben megértsük a követők szerepét a politika világában. Ehhez szintetizálom a modellek által leírt követési folyamatokat és összegzem a releváns empirikus eredményeiket. A követőközpontú szemlélet a jövőben megalapozhat több kutatási irányt a politikatudományban.

show abstract

“…During this period, rituals of solidarity (Collins 2004), embodied in spontaneous and organized memorial services as well as ubiquitous displays of national symbols, became a collective presentation of 'us at our best', a celebration of the nation's ideal self-image. This interpretive shift resulted in a positive emotional reaction-including increased levels of pride, confidence, and hope-and boosted both the popularity of President Bush and trust in national institutions (Feinstein 2020).…”

Section: The Mechanism Driving the Relationship Between Nation-disrupting Events And Attitudes: The Role Of Emotionsmentioning

confidence: 99%

The Tempest Within: The Origins and Outcomes of Intense National Emotions in Times of National Division

Feinstein¹

2021

Preprint

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

The growing interest in banal expressions of nationalism in everyday life has left the capacity of national identities to cause irregular attitudinal and behavioural reactions to changing circumstances undertheorized. To fill this gap, this article asks when, how, and why national identities have strong impact on public attitudes about events. The article introduces a theoretical framework, which integrates elements from humanistic philosophy, sociology of nationalism, political psychology, and sociology of emotions. National identity protects against existential threats but is precarious because the nation is a phantasmal object of identification whose 'existence' depends on contested narratives. Therefore, events that seem to threaten or promise to alter the perceived core elements of the nation (i.e., 'nation-disrupting events') evoke strong emotions, which motivate attitudinal shifts. Which affective reaction individuals experience depends on the meaning they attribute (spontaneously or in response to elite cues) to events vis-à-vis competing idealizations of the nation.

show abstract

Applying Sociological Theories of Emotions to the Study of Mass Politics: The Rally-Round-the-Flag Phenomenon in the United States as a Test Case

Cited by 18 publications

References 62 publications

All by Himself? Trump, Isolationism, and the American Electorate

All by Himself? Trump, Isolationism, and the American Electorate

Miért követjük a vezetőinket? : A politikai követés kutatásának lehetséges irányai

The Tempest Within: The Origins and Outcomes of Intense National Emotions in Times of National Division

Contact Info

Product

Resources

About