Állami magvető tőke és a kereskedelmi űrhajózás új modelljének első évtizede

Abstract

Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. ápr ilis (421-439. o.) Kiss gábor dáVid-Kosztopulosz andreász-udVari beáta-KoVács HajnalKa állami magvető tőke és a kereskedelmi űrhajózás új modelljének első évtizede Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egy évtizede indította el a Kereskedelmi Orbitális Szállítási Szolgáltatások (COTS) elnevezésű programját, amelyben -szemben az általános gyakorlatával -magánűrhajózási cégektől vásárol teher-és személy-szállítási kapacitást. Ennek az újfajta, a világűr gazdasági kiaknázását előmozdító modellnek az elemzésekor bemutatjuk a COTS programban szereplő vállalatok hát-terét, stratégiájukat és finanszírozásukat majd Heckit-féle panelregresszió segít-ségével megvizsgáljuk az egyes vállalatok programba kerülését és rendelésállomá-nyát -tekintettel arra, hogy a NASA eredetileg innovatív startup vállalatok által megvalósított, olcsón üzemeltethető platformok létrehozását tűzte ki célul. A program eredményeit elemezve megállapítható, hogy az eredeti célcsoportból csak egy innovatív vállalatot sikerült felnevelni, a többi résztvevő ugyanis a repülési-védelmi szektor hagyományos szereplői közül került ki. Emellett a kapott NASA-megrendelé-sek összege a múltbeli repülések számától és nem a fajlagos költségek szintjétől függött. Journal of Economic Literature (JEL) Kód: G24, H54, L52, L91, O43. az űrkorszak kezdete óta meghatározó az az üzleti modell, amelyben az egyes országok űrügynökségei megvásárolják a rakomány és a személyzet fellövéséhez szükséges platformokat a jellemzően védelmi szektorban tevékenykedő beszállító-tól. mindez bilaterális monopólium kialakulásához vezetett: az amerikai űrügy-nökség (nasa) esetében a boeing-lockheed martin, az európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) esetében az arianespace, 1 az orosz állami űrügy-nökség (roscosmos) esetében az rKK energia szolgáltatja a kis szériában gyártott 1 az arianespace s.a. beszállítói bázisa a következő módon oszlik el: franciaország 64, német-ország 20, belgium és olaszország 3-3, svédország és svájc 2,5-2,5, Hollandia és spanyolország 2-2, norvégia és dánia 0,1-0,1 százalék (http://www.arianespace.com/service-and-solutions/).Kiss Gábor Dávid a szegedi tudományegyetem gazdaságtudományi Kar egyetemi adjunktusa (e-mail kiss.gabor.david@eco.u-szeged.hu). Kosztopulosz Andreász a szegedi tudományegyetem gazdaságtudományi Kar egyetemi docense. Kovács Hajnalka a magyar tudományos akadémia szegedi biológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa. Udvari Beáta a szegedi tudományegyetem gazdaságtudományi Kar egyetemi adjunktusa. a kézirat első változata 2017. január 29-én érkezett szerkesztőségünkbe.