Agrárpolitikai kihívások és jogszabályalkotás a korai Kádár-korban

Abstract

Tanulmányunkban a magyarországi kollektivizálás második hullámát egy, a társadalomtudományban használatos módszer adaptálásának segítségével vizsgáljuk, rámutatva, hogy a nagy adatbázisok elemzése milyen nagyobb, általánosabb történettudományi összefüggések levonására kínál lehetőségeket. Majd ugyanezt a kutatási kérdéskört egy szövegbányászati módszer, az úgynevezett topikmodellezés alkalmazásával elemezzük. Írásunk célja annak illusztrálása, hogy az egyre nagyobb számban elérhető digitális gyűjteményeknek a hazai történettudomány számára még részben újfajta módszerekkel történő elemzése milyen lehetőségeket és korlátokat rejt magában. Elemzésünk a korai Kádár-korszak agrárpolitikaijogszabályalkotásának vizsgálatát végzi el, arra a fő kutatási kérdésre keresve a választ, hogy milyen módon tükröződik vissza a jogszabályalkotásban a korszak gazdaságpolitikája, milyen módon reagált a jogszabályalkotás a korszak gazdaság- és társadalompolitikai változásaival kapcsolatban felmerülő szabályozási igényekre. A témaalapú osztályozás mellett szövegeinket szövegbányászati módszerekkel is vizsgálat alá vesszük, elemzésünk harmadik részében pedig kísérletet teszünk a két módszer kombinálására – azzal a céllal, hogy összefüggést találjunk a CAP-kódkönyvben meghatározott közpolitikai topikok, konkrétabban az agrárpolitikai altopikok, valamint a topikmodellezés során kapott témák között.