Age-related Gender Differences in Motor and Inhibitory Learning and Consolidation

Abstract

Aim: The understanding of the neural correlates of motor learning and consolidation has seen significant progress in recent years. Such advances have afforded the development of better training plans and the potentiation of motor skill learning in sports, in neurological recovery or simply in everyday life. However, the variations in motor learning and consolidation across different ages are still not well understood. In order to investigate this, we assessed performance in two different tasks (Finger Tapping Sequence and Go/No-Go tasks) in four different Age groups (Children; Young Adults; Mature Adults, and Seniors). Materials and Methods:The two tasks were executed across three different time periods (T0, T1 and T2), during which performance was measured: Day 1. Baseline (T0) and Performance After Training -i.e. Learning (T1) and; Day 2. Consolidation Performance -24 hours post-T1 without any additional training (T2). Results:We show that the group of Seniors did not enhance performance 24 hours post-training in the Finger Tapping Sequence task, while all the other Age groups did. There were no differences in performance in Children, but age and sex interacted to enhance performance. This complex mechanism was shown to be task-specific. Moreover, none of the Age groups enhanced performance in T2 in the Go/No-Go Task, but we found a female advantage after practice in Mature Adults and Seniors. Conclusions:The influence of both Age and Sex in task performance and consolidation is to be taken into consideration in order to ameliorate training and potentiate individual capacities while delaying age-related impairments.

Imperceptible body transformation in virtual reality: Saliency of self representation

“…Similar results were also reported by Gromeier et al., 23 and Pereira et al. 24 found evidence of gender differences in motor learning across age. It therefore remains possible that a different type of task, or no task at all other than observation, might result in similar levels of CB between women and men.…”

A tanulási és emlékezeti folyamatok életkori változásai

“…Az eddigi szakirodalmak közül számos foglalkozik a fent leírt területekkel (Howard & Howard, 1997;Janacsek, Fisher & Nemeth, 2012;Kaufman, DeYoung, Gray, Jiménez, Brown, & Mackintosh, 2010;Tánczos, Janacsek, Nemeth, 2014a,b) Fluencia feladatot is alkalmaztuk, melynek vizsgálatiról az eddigi hazai szakirodalmakban még nem olvashattunk, így ezen muka hiánypótlásra is hivatott. A negyedik kutatásunk során az implicit tudás konszolidációjának mértékét valamint ezzel összefüggésben a nemi különbségeket vettük górcső alá, melyek mind hazai, mint nemzetközi szinten nagyban hozzájárulnak ezen terület alaposabb feltérképezéséhez, hiszen ezen témán belül a nemi különbségeket is tárgyaló szakirodalmak száma csekély (Dorfberger, Adi-Japha & Karni, 2009;Pereira, Castro-Caldas & Abreu, 2014).…”

“…Számos vizsgálat igazolja, hogy az explicit és implicit tanulási folyamatok bekövetkezhetnek a konkrét feladat végzése/gyakorlása közben, de a két feladatvégzés között eltelt időben is (Dorfberger et al, 2009;Janacsek, Fiser & Nemeth, 2012;Pereira et al, 2014). A feladat végzése közben bekövetkező tanulási szakasz az ún.…”

“…A negyedik vizsgálat hipotézisei: 1) A gyermekek (5-17 év) jobban teljesítenek az ASRT feladatban a 24 órás konszolidációs periódust követően, mint a fiatal felnőttek (18-29 év) (Janacsek et al, 2012). 2) A férfiak jobban teljesítenek az ASRT feladatban a 24 órás késleltetés után, mint a nők (Dorfberger et al, 2009;Pereira et al, 2014).…”

“…Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a gyerekek (7-17 év) a fiatal felnőttekéhez (18-29 év) hasonló memóriakonszolidációs teljesítményt mutatnak. A szekvenciaspecifikus tanulás konszolidációban nemi különbségeket találtunk, a férfiak jobban teljesítenek a 24 órás késleltetés után, mint a nők, ami utalhat jobb perceptuális-motoros konszolidációs folyamatokra (Dorfberger et al, 2009;Pereira et al, 2014). Bizonyos kutatási eredmények arra utalnak, hogy a motoros tanulást illetően három alvással töltött éjjel nagyobb mértékű teljesítményjavulást eredményez, mint a 24 órás újratesztelés eredményei esetében (Walker et al, 2003;Kuriyama et al, 2004).…”