A zenei bizsergés pszichofiziológiai háttere és terápiás felhasználása

Abstract

Zenét hallgatva olykor elérkezik egy különleges pillanat, amikor a hangok olyan mélyen megérintenek bennünket, hogy a hideg futkos a hátunkon, megborzongunk, lúdbőrözni kezdünk, bizsereg a fejbőrünk, esetleg szaporán kezd verni a szívünk, elszorul a torkunk vagy könnyes lesz a szemünk. Tanulmányom első felében a zenehallgatás érzelem szabályozásban betöltött általános szerepének ismertetése után a zene által kiváltott testi érzeteket tárgyaló angol nyelvű szakirodalom összefoglalására vállalkozom. Bemutatom (1) a jelenség leírására használt szakszavakat (zenei csúcsélmények, chills, thrills, ASMR, bőrorgazmus), (2) a kiváltásában feltételezett zenei elemeket, (3) az idegélettani hátterét (dopaminerg rendszer, szimpatikus aktivitás lateralitás), ( 4) a feltételezett evolúciós sze repét (reakció társak vészjelzésére, érzékenység az akusztikus újdonságra), ( 5) az érzel mekkel és személyiségvonásokkal való kapcsolatát (pozitív emocionalitás, tapasztalatokra való nyitottság). A tanulmány második felében felvetem, hogy a zenehallgatás és a pszi chés jóllét kapcsolatát többek között a zenei csúcsélmények, a bizsergések és más testi érzetek közvetíthetik. Ezek a jelenségek pozitív élményként felerősítik az odafordulást és bizalmat a test és a jelen pillanat felé, ezáltal elősegíthetik a testi tudatosságot (a testi ér zetek felé való odafordulás) és a tudatos jelenlétet (az ittésmostra összpontosító tudat állapot). A tudatos jelenlét és a testi tudatosság mentális egészséggel való kapcsolata is mert, és megjelentek olyan terápiás módszerek is, amelyek a testi figyelem erősítésére a zenehallgatást használják. A zenei bizsergések és más, a zenehallgatás közben bekövetke ző kellemes testi élmények gyakorisága a zenei fordulatokon kívül függhet a befogadó mentális állapotától. A tudatos jelenlét, a testi tudatosság és a zenei bizsergések között talán kétirányú pozitív kapcsolat áll fenn: a tudatosság erősítése a zenehallgatás előtt va lószínűsítheti a testi élmények átélését, a testi élmények pedig kaput nyithatnak a tuda tosság felé. A zenei bizsergések intermodális jelenségként felhívják a figyelmet a zenete rápiák, a mindfulness alapú kognitív pszichoterápiák, és a testközpontú pszichoterápiák további integrálási lehetőségére, illetve a szórakoztatóipar és a zeneoktatás mentálhigiénés prevencióban eleddig kiaknázatlan lehetőségeire.

Physiological and psychological correlates of attention-related body sensations (tingling and warmth)

“…On the other hand, a positive feedback loop can also be activated, when a body sensation is interpreted in a positive way (e.g., as a sign of healing), which can lead to positive expectations, enhance placebo effect, and contribute to trust in therapy, compliance for and effectiveness of it (10). Besides therapeutic effects, body sensations can also have hedonic value in processes of recreation and entertainment (11,60). Moreover, they were suggested to play an essential role in self-awareness (36), the overall perception, and evaluation of body condition (20).…”

Színpadon a testtudat – Testi tudatosság és életminőség kapcsolata az előadóművészetekben

“…Az alkotói folyamatban nagy szerepet játszik a teljesen szabad test és tudatosság, a test felszabadítása minden izomfeszültségtől, amely észrevétlenül akadályozhatja a színészt a mozgásban, és így abban is, hogy teste tolmácsa legyen a lelki folyamatoknak. Ezért ha meg tudjuk szabadítani testünket a fölösleges erőfeszítésektől, eltávolíthatjuk az alkotó tevékenység egyik legnagyobb korlátját (Sztanyiszlavszkij 1946).…”

“…Egy szerep felépítésekor elsődleges fontosságúak a karakter külső jegyei, kiváltképp testtartása és mozgáskultúrája, mert ezek megfelelő kialakítása megkönnyíti a karakter mentális állapotának, egész személyiségének megformálását is. A színésznek a csecsemőhöz hasonlóan mindent a legelejéről kell megtanulnia -mint például járni vagy beszélni -, mert ezek a folyamatok a hétköznapi életben rendszerint rosszul rögzült minták alapján mennek végbe (Sztanyiszlavszkij 1946). Munkásságában sajátos szerep jut a színház és a jóga kapcsolatának is (Cserkasszkij 2009).…”

A Pécsi Balett spanyolos világa, avagy a Carmen hatása

“…A színházi előadás a szellemi rekreáció tág rendszerében elsődlegesen a kulturális főcsoport alatt, a művészeti tevékenységek alcsoportjába sorolható, és a szellemi alcsoporthoz, mint például a mozifilmek nézése is (Fritz, 2015). Habár Magyarországon a látogató-és előadásszám a színházban kisebb, mint a moziban (KSH, 2017a;2017b), amely talán a multiplex és más élményelemek megjelenésének köszönhető, és az elért célcsoport nagyságának.…”

“…A cikk minimálisan engedett betekintést abba, hogy rekreációszervező szakos hallgatók miben látják egy táncszínházi mű hasznosságát. A hatások pozitívok, ám ebben nagy szerepet játszhat az alkalmi élmény újszerűsége, a kellemes környezet, a népszerű személyek (Kovács, 2013) fellépése, s egyéntől függ, hogy ki mit tart szórakoztatónak (Patakiné Bősze, 2014). Az a pár óra, amelyet barátainkkal, kollégáinkkal egy más atmoszférájú helyen töltünk el, miközben egy történet elevenedik meg a színpadon, a színészek, táncosok arci és testi kifejezésével gazdagítva, s még zenei környezetben is, sokunk számára a munkahelyi és egyéb stressz leküzdésére, kulturális ismeretek szerzésére is alkalmas.…”