A vallásos attitűdök klasszifikációja az értelemmegélés és az aspirációk tükrében

Abstract

Háttér és célkitűzésekA wulffi elméletet alapul vevő Kritika Utáni Vallásosság skála két dimenzión alapuló kiértékelése (Martos, Kézdy, Robu, Urbán és Horváth-Szabó, 2009) lehetőséget nyújt egy újfajta vallásosságtipológia létrehozására. Kutatásunk célja az volt, hogy a vallás iránti attitűdöket személyorientált statisztikai eljárások segítségével vizsgáljuk annak érdekében, hogy a valláshoz való személyes viszonyulás differenciáltabb típusait tárjuk fel.MódszerHierarchikus agglomeratív és k-központú klaszteranalízist végeztünk el egy 1417 fős és egy 506 fős mintán, majd megbízhatóságát centroid módszerrel és egy újfajta validálási eljárással ellenőriztük (vö. Vargha, Bergman és Takács, 2016), majd a létrejövő klaszterstruktúrákat vizsgáltuk az értelemmegélés és értelemkeresés, valamint az aspirációk tükrében.EredményekAz eredmények szerint azonosítható egy megbízható 7 klaszteres struktúra. A feltárt klasz- terek között megjelent a szakirodalom által sugallt klasszikus négy attitűddel közel azonos mintázat (Ortodoxia, Külső Kritika, Relativizmus, Második Naivitás). Három további típus kimutatása hozzájárult ahhoz, hogy a vallás iránti egyéni viszonyulásokról árnyaltabb képet tárjunk fel.KövetkeztetésekAz Ortodoxia és a Második Naivitás csoportba tartozók kedvezőbb, a Külső Kritika csoportjába tartozók kedvezőtlenebb pontszámot érnek el az értelemmegélés és -keresés, illetve az aspirációk tekintetében. A transzcendencia befogadása az értelmesség megélésének pozitív előrejezője.Based on Wulffs theorem the two dimensional evaluation of the Post Critical belief scale presents a valuable opportunity to create a typology of religious attitudes. The main goal of the research was to explore different types of attitudes towards religiosity in a person-oriented framework. We performed a hierarchical agglomerative and k-means cluster analysis in two distinct samples (one with 1417 and one with 506 participants), and verified the results with centroid-method and a new validation process (Vargha, Bergman & Takács, 2016). Furthermore we examined the relationship between the given cluster structures and the presence of/ searching for meaning in life, and the intrinsic/extrinsic aspirations. The results show that there is a reliable underlying 7-cluster solution in both samples. The explored cluster structures include the classic pattern of religious attitudes (Orthodoxy, External Critique, Relativism, Second Naivité), moreover it expands the model with three additional types. The members of the Orthodoxy and Second Naivité clusters had higher scores, while the External Critique group had lower scores in the given external variables. The inclusion of transcendence is in a positive relationship with presence of meaning in life.