A vaddisznó (Sus scrofa) zárttéri tartásban fellépő viselkedési problémái

Abstract

Összefoglalás.A vaddisznó a vadgazdálkodás számára jelentős bevételt jelent, szabadterületen állo-mánya folyamatosan nő; a vaddisznós kerti vadászat iránti igényeket mégis egyre nehezebb teljesíte-ni, habár a kertben lévő állományok nagy része befogásból származik. Ahhoz, hogy a pár napos vadá-szat során a kertet üzemeltetők biztosítani tudják a vendégek által "elvárt" nagy terítékű vadászatokat, nagy létszámban kell tartaniuk a vaddisznókat. Ez pedig sokszor nagy állománysűrűséggel is párosul, aminek oka a kis, általában 200 és 500 hektár közötti kiterjedésű terület. Zárt tartásban, legyen az vadászati célú kert, vagy hústermelést szolgáló farm, a speciális életkörülmények miatt az egyedek viselkedése meg fog változni a szabadterületi társaikhoz képest. A vizsgálat során szabadterületi és kerti állományok, kondák viselkedésbeli különbségeit vizsgáltuk egy táplálék-kompetíciós helyzetben, rá-világítva így azokra a lehetséges okokra, amelyek miatt a kertek többsége nem önfenntartó, az ottani szaporulat jelentős része elhullik. Az eredményeink alapján elmondható, hogy a vaddisznóskertben megnőtt az egyedek szociális interakciókkal töltött ideje, míg a táplálkozásra fordított idejük pedig jelentősen kevesebb volt. A kerti kocákat tekintve, jelentősen megnőtt agressziót figyelhettünk meg. Összességében elmondható, hogy a nagyobb állománysűrűség okozta stressz a malacokra volt jelentős hatással, mely negatív hatások azonban eddigi vizsgálataink eredményei és javaslataink alapján csökkenthetőek lennének.Kulcsszavak: szociális viselkedés, táplálék kompetíció, állatjólét, agresszió, vaddisznós kert. BevezetésA társas életet élő állatok körében a csoporton belül a fajra jellemző szociális rendnek kell kialakulnia, különben a közösség a legrövidebb időn belül felbomlana (MEYNHARDT 1986). A hierarchia a csoportban előre meghatározza az egyedek számára a források hasznosíthatóságát (HAGELSÖ GIERSING & STUDNITZ 1996) a rangsorban elfoglalt helyükhöz kötődő viselkedéselemek által (például fenyegetés, behódolás, elkerülés). Egy zárt kertben azonban a források végesek, ami pedig növeli az egyedek közötti kompetíciót (táplálék -a helytelen takarmányozásnak és nagy állománysűrűségnek köszönhetően a terület eltartóképessége folyamatosan csökken; búvóhely stb.), ez pedig szociális stresszt, agreszsziót válthat ki (HUGHES et al. 1997;MCGLONE 1985). Egy zárt helyen, ahol rangsoron kí-vüli, egymásnak idegen egyedeket társítanak, azok a hierarchia hiányában addig fognak 65