A szociális gazdaságtól a szolidáris gazdaságig – a helyi gazdaságfejlesztési modell átalakulása - Modellváltás a helyi gazdaság fejlesztésében

Abstract

Az ezredforduló környékén a szociális gazdaságot sokan olyan útkereszteződésnek tekintették, ahol a fejlesztéspolitika és a foglalkoztatáspolitika, a piaci, az állami és civil szektor találkozik, és ennek eredményeként egy gazdasági és társadalmi problémákat hatékonyan kezelni képes, a kapitalista fejlődés alternatívájaként megjelenő, harmadik út jön létre. A kilencvenes évek harmadik út modellhez kötődő várakozásai az ezredforduló környékén azonban tévesnek bizonyultak, s a szociális gazdasághoz kötődő értékek és működési modellek is jelentősen átalakultak. A „harmadik szektor” sok vonatkozásban beilleszkedett a piaci modellbe.
 Az elmúlt két évtizedben a szociális gazdaság fogalmát a szolidáris gazdaság fogalma váltotta fel főleg Európában és a latin-amerikai országokban. A szolidáris gazdaság kereteinek felvázolásakor a szakértők Polányi gazdasági integrációs sémáinak középpontba állításával a gazdasági tevékenységek tágan értelmezett – a piacot, az újraelosztást és a reciprocitás elvét is magában foglaló – modelljét javasolják, s ezzel együtt megkérdőjelezik a gazdaság kapitalista modelljének általános érvényességét. A szolidáris gazdaság értékrendszerének megfelelően a helyi gazdaság fejlesztése már nem korrektív, vagy kiegészítő eleme a globális gazdaságnak, mint a harmadik szektorba integrálódott szociális gazdaság, hanem ökológiai, esélyegyenlőségi, kulturális aspektusokkal megerősödve lokális rendszerekben építkező, de globális szinten érvényesülő gazdasági, társadalmi ökoszisztéma meghatározó elemévé vált.
 A tanulmány célja annak elemzése, hogy a szociális gazdaságtól a szolidáris gazdaságig vezető modellváltás milyen gazdasági, társadalmi és politikai közegben zajlott, s milyen alapvető értékek változásával járt. Módszerként az elmúlt három évtized szociális gazdaságra vonatkozó, meghatározó tudományos és politikai diskurzusainak elemzését választottuk. Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítottunk a szociális gazdasággal kapcsolatos kulcsfogalmak használatának területi különbözőségeire. A nemzetközi trendek tárgyalása során az európai modellt állítottuk fókuszba, s ehhez viszonyítottuk a szociális/szolidáris gazdaság magyarországi fejlődésének sajátosságait.

Helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatok és önkormányzati szerepek a vidéki hátrányos helyzetű térségekben : Elemzési szempontok és esetek

“…Noha a szociális szövetkezeteket a szervezeten belüli döntéshozatali és irányítási mechanizmusokkal és az egyéb területeken mutatkozó deficitekkel összefüggésben (például a piacra lépéshez szükséges tudástőke, kapcsolati tőke hiánya, vállalkozói tapasztalatok hiánya) számos jogos kritika éri (lásd többek között: G. Fekete-Lipták 2014, G. Fekete et. al 2018, Mihály 2018, Csoba 2020, szerveződésük jellegéből, sajátos viszony-és érdekrendszerükből, közösség-és koalíciószervező tevekénységükből adódóan több vidéki településen a helyi fejlesztési stratégiába jól illeszthető célokkal rendelkező, projektgenerálásra alkalmas szereplőkké tudtak válni. Az eddigi tapasztalatok szerint a célzott nemzeti és európai uniós támogatásokkal összefüggésben szerepük különösen az elsődleges munkaerőpiacra nehezen visszailleszthető társadalmi csoportok (tartós munkanélküliek, közfoglalkoztatottak) reintegrációjában jelentékeny (Hamza et al 2018, Koltai-Rácz 2019.…”

Theoretical Aspects of Social Enterprises

“…The concept of the social economy is used by international organizations (International Labour Office, World Bank) and European Union institutions as a generic term that encompasses social enterprises as well. Some definitions focus on employment (Csoba, 2007;Frey, 2007), while others emphasize economic impacts (Csoba, 2020;Defourny, 2001).…”

“…According to European Economic and Social Committee (2012) Despite changes in the content of the social economy, some elements can be considered constant. According to Csoba (2020), these are the frame, the focus, and the forms.…”

“…In 2011, the European Commission defined social entrepreneurship in the context of the social economy as a response to the challenges posed by the 2008 crisis-unemployment, poverty, and social exclusion. Social enterprises emerge as an economic alternative, having self-sufficiency as a basic principle (Csoba, 2020). In this context, there is already a noticeable separation between the European and the overseas approach: while in the European approach, community, democratic principles of operation, and limited profit distribution are paramount, in the American approach, the focus shifts to market income and social innovation (G. Fekete et al, 2017, European Commission, 2011.…”

“…It is also an important fact that social enterprises combine profit-making and non-profit organizational culture. In this context, scientists unanimously agree that those investigating the subject are facing a serious lack of definitions, conceptualizations, and measurements dimensions (Csoba 2007(Csoba , 2020Defourny, 2001;Dacin et al, 2011;Di Domenico et al, 2010;Frey, 2007;Matei & Sandu, 2011).…”