A spatial interpretation of Australia's COVID-vulnerability

Karácsonyi, Dávid; Dyrting, S.; Taylor, Andrew

doi:10.1016/j.ijdrr.2021.102299

Cited by 14 publications

(12 citation statements)

References 80 publications

(76 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In general, human vulnerability primarily focuses on the relationships between human activities and the natural environment (Kabbani & Olds, 2021 ; Wu et al, 2021 ); virtual embodiment (e.g. health, illness or death) (Pinato et al, 2021 ; Tiwari et al, 2021 ); and socio-demographic/socio-spatial and political factors (Karácsonyi et al, 2021 ; Song et al, 2021 ; Zhang & Cao, 2020 ).…”

Section: Literature Reviewmentioning

confidence: 99%

Development of a composite regional vulnerability index and its relationship with the impacts of the COVID-19 pandemic

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

The interactions between vulnerability and human activities have largely been regarded in terms of the level of risk they pose, both internally and externally, for certain groups of disadvantaged individuals and regions/areas. However, to date, very few studies have attempted to develop a comprehensive composite regional vulnerability index, in relation to travel, housing, and social deprivation, which can be used to measure vulnerability at an aggregated level in the social sciences. Therefore, this research aims to develop a composite regional vulnerability index with which to examine the combined issues of travel, housing and socio-economic vulnerability (THASV index). It also explores the index’s relationship with the impacts of the COVID-19 pandemic, reflecting both social and spatial inequality, using Greater London as a case study, with data analysed at the level of Middle Layer Super Output Areas (MSOAs). The findings show that most of the areas with high levels of composite vulnerability are distributed in Outer London, particularly in suburban areas. In addition, it is also found that there is a spatial correlation between the THASV index and the risk of COVID-19 deaths, which further exacerbates the potential implications of social deprivation and spatial inequality. Moreover, the results of the multiscale geographically weighted regression (MGWR) show that the travel and socio-economic indicators in a neighbouring district and the related vulnerability indices are strongly associated with the risk of dying from COVID-19. In terms of policy implications, the findings can be used to inform sustainable city planning and urban development strategies designed to resolve urban socio-spatial inequalities and the potential related impacts of COVID-19, as well as guiding future policy evaluation of urban structural patterns in relation to vulnerable areas.

show abstract

Section: Literature Reviewmentioning

confidence: 99%

Development of a composite regional vulnerability index and its relationship with the impacts of the COVID-19 pandemic

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A fertőzés terjedése vertikális hierarchiaszintekhez és horizontális csomópontokhoz köthető, amelyek tulajdonképpen az emberek térbeli mozgásával, a társadalmi interakciók területi mintázataival függenek össze (Karácsonyi et al 2021, Karácsonyi 2020. Ez a "térbeli törvényszerűség" egyúttal a járvány modellezését is lehetővé teszi, ami lényegében a földrajzi epidemiológia -a "betegségtérképezés" -feladata (Haggett 2001).…”

Section: Földrajzi Epidemiológia -A Covid-19-járvány Térbeliségeunclassified

“…Egyes társadalmi csoportok sebezhetősége, sérülékenysége nemcsak társadalmi helyzetükből fakad, hanem szignifikáns módon összefügg alkalmazkodóképességük korlátaival is. Az egyenlőtlen hatalmi és gazdasági viszonyok felerősödnek a nagyvárosokban, amelyek így lehetséges forrásai lehetnek a vírusjárványnak vagy egyéb (köz)egészségügyi katasztrófáknak (Karácsonyi et al 2021, Karácsonyi et al 2020.…”

Section: A Városok Szerepe a Járványok Kitörésében éS Terjedésébenunclassified

Helyek, terek, régiók a COVID-19-világjárvány árnyékában – egészségföldrajzi szemelvények

Uzzoli¹

2022

View full text Add to dashboard Cite

Nyilvánvaló, hogy a COVID-19-világjárvány a maga újszerűségében és komplexitásában új fejezetet nyitott a 21. század történetében. A járvány és a járvány- vagy vírusválság a mindennapi hírek állandósult velejárói 2020 eleje óta. A járvánnyal kapcsolatos jelenségeknek és hatásoknak a megismerése, az összefüggések értelmezése, a megoldási lehetőségek kidolgozása és a reális veszélyek elhárítása számos tudományterület célkeresztjébe került. Megszámlálhatatlan a tudományos közlemények, összefoglaló művek, ismeretterjesztő írások száma, amelyek valóban a járvány és a válság összetettségének, egyúttal egyedi vonásainak magyarázatára épülnek. Közöttük markáns csoportot alkotnak azok a publikációk, amelyek a járvány térbeli, területi és/vagy földrajzi jellemzőit tanulmányozzák. Ezek felhasználásával a jelen könyv az egyes fejezetek segítségével áttekintést nyújt a járvány legfontosabb egészséghatásairól és egészségügyi következményeiről, elsősorban az egészségföld-rajz elméleti és módszertani eszköztárát kiaknázva. Az egyes jelenségek és folyamatok leírásában a nemzetközi gyakorlat bemutatása mellett az elsődleges cél a hazai példák elemzése és értékelése. Az egészségföldrajzi szemelvények tehát egy–egy jellegzetes járványjelenség kiragadásával mutatják be a COVID-19 mint társadalmi és egészségügyi jelenség térbeliségét, de egyúttal kijelölik a vizsgálatok korlátait, határait is. A könyvfejezetek nem tudnak kitérni minden lehetséges és várható járványjelenség és járványfolyamat bemutatására, de természetesen igyekeznek a leginkább releváns kutatási eredményekre, ismeretekre, egyáltalán a felhalmozott tudásbázisra utalni.

show abstract

“…Information about the availability of health facilities or contingency plans have been thoroughly explored to explain the crucial contribution to the impact and severity of the COVID-19 pandemic [ 19 , 20 ]. Likewise, spatial and demographic dimensions of the community appeared important factors of COVID-19 diffusion [ 17 , 21 , 22 ], especially in nowadays globalized lifestyle in which mobility is the essence [ [23] , [24] , [25] , [26] ]. Indeed, several studies have already analyzed how the lockdown, limiting people mobility and interactions, contained the diffusion of COVID-19 [ 10 , 27 , 28 ].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

“…Indeed, several studies have already analyzed how the lockdown, limiting people mobility and interactions, contained the diffusion of COVID-19 [ 10 , 27 , 28 ]. However, it is still unclear which factors are more relevant to lower vulnerability and resilience to infectious diseases, especially at the regional and local level [ 21 , 29 , 30 ]. Moreover, the available resources, the cultural habits (such as the mobility), but most of all, previous experiences with epidemics and pandemics change from place to place [ 31 , 32 ].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The role of the socio-economic context in the spread of the first wave of COVID-19 in the Marche Region (central Italy)

Gioia

Colocci²,

Casareale³

et al. 2022

International Journal of Disaster Risk Reduction

View full text Add to dashboard Cite

A spatial interpretation of Australia's COVID-vulnerability

Cited by 14 publications

References 80 publications

Development of a composite regional vulnerability index and its relationship with the impacts of the COVID-19 pandemic

Development of a composite regional vulnerability index and its relationship with the impacts of the COVID-19 pandemic

Helyek, terek, régiók a COVID-19-világjárvány árnyékában – egészségföldrajzi szemelvények

The role of the socio-economic context in the spread of the first wave of COVID-19 in the Marche Region (central Italy)

Contact Info

Product

Resources

About