A Schumpeterian analysis of the credit market

Messori, Marcello

doi:10.1016/j.strueco.2013.11.001

Cited by 7 publications

(1 citation statement)

References 25 publications

(33 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…míg e két elmélet az aranyalapú (vagy nemesfémalapú) papírpénzrendszer keretein belül gondolkodik, addig a hitel vásárlóerő-teremtésének ötlete a hitelpénzrendszer megközelítésével azonosul. meg kell jegyeznünk, hogy Michaelides-Milios [2016] is vizsgálja a Hilferding és schumpeter írásai közötti összefüggést. ismeretes, hogy Hilferding legfőképpen marx tanaira építkezett, de jelentősen revideálta is azokat.…”

unclassified

Schumpeter a tőkepiacon. Schumpeter finanszírozási elméletének fejlődése és életrajzi vonatkozásai

Havran¹

2017

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány Schumpeter finanszírozási elméletének fejlődését vizsgálja. Schumpeter 1921 és 1924 között a Biedermann Bank elnökeként tevékenykedett, s ebben az időszakban a bank működését egyáltalán nem nevezhetjük sikeresnek. A szerző röviden bemutatja azt a Schumpeter által leírt finanszírozási problémát, amelyben a bankár vásárlóerő-teremtéssel nyújt hitelt a vállalkozó innovációjának finanszírozásához; majd megvizsgálja, hogy a bankárként eltöltött időszak menynyiben befolyásolta Schumpeter gondolkodását a finanszírozás kérdését megragadó elképzeléseiben. Kijelenthető, hogy Schumpeter több ponton is felülvizsgálta első meglátásait, és későbbi érveléseibe gyakorlati bankismereteit is beépítette. A tanulmány röviden összeköti a vizsgált fogalmakat mai változataikkal és értelmezésükkel is. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: B15, N24, O30, G21, G24. bevezetés a tanulmány Joseph alois schumpeter finanszírozási elméletének megértéséhez nyújt adalékokat. schumpeter finanszírozási elméletében -amely a korábban gyakran alkalmazott statikus szemléletmód helyett a vállalkozásokat dinamikájukban ragadta meg -a vállalkozásoknak az új, jövedelmezőnek ítélt projektek elindításához, működtetéséhez tőkére van szükségük. amennyiben a vállalkozásoknak nincs elegendő belső megtakarításuk, külső forráshoz kell fordulniuk, a finanszírozót pedig a projekt várható sikerességével lehet meggyőzni. a finanszírozó intézmények által nyújtott forrás segítségével felgyorsítható a vállalkozás növekedése, nem kell megvárni, hogy évek alatt gyűljön össze a beruházáshoz elegendő belső megtakarítás. a finanszí-rozás formájának -amelyen általában érthetünk banki hitelezést, részvénykibocsátást, kereskedelmi hitel nyújtását vagy kockázatitőke-finanszírozást is -hatása a vállalatok * a tanulmány a Madarász Aladár 70. születésnapja alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadás alapján készült. a szerző köszöni az ünnepeltnek a szöveg formálásához nyújtott megjegyzé-seit, kiegészítéseit. minden esetlegesen fennmaradó hibáért kizárólag a szerzőt illeti felelősség.Havran Dániel a budapesti Corvinus egyetem befektetések és Vállalati Pénzügy tanszékének docense. a kézirat első változata 2017. július 5-én érkezett szerkesztőségünkbe.

show abstract

unclassified