A pszichológia története a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, a II. világháború előtt

Abstract

Az egyetemalapítás háromszáz éves kísérleteinek története 1 Dávid Ferenc unitárius hitét felvevő János Zsigmond (1540-1571), választott magyar király s Erdély első fejedelme (1559) korai halála miatt meghiúsult tervéig nyúlik vissza. Híres külföldi professzorok megnyerésére és fogadására, mint Petrus Ramus párizsi protestáns filozófus, már nem kerülhetett sor. Az első kolozsvári "egyetemet" Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király alapította a jezsuitákra bízva (1581), majd Bethlen Gábor (1580-1629) Gyulafehérváron létesített református felsőfokú intézetet 1622-ben, amelyek csak néhány évig működtek. Bethlen Gábor Nagyenyedre átköltöztetett intézményéből 1662ben jött létre a ma is fennálló Bethlen Kollégium. Miután 1691-ben Erdélyt bekebelezte a Habsburg-Birodalom, 1698-tól 1773-ig, a jezsuita rend eltörléséig működött ismét a Báthory Egyetem. A második egyetemnek mondható, Mária Terézia által 1774ben alapított és 1776-tól a piaristák által működtetett jogi kar (főiskola egyetemi ranggal) 1784-ig állt fenn, amikor II. József líceummá minősítette vissza. Ezután Kolozsváron sok évtizeden keresztül csak a folytonosan fennálló orvossebészeti intézet és 1863-tól jogakadémia működött. Az 1867-es kiegyezés után "Erdély az Unió miatt megszüntetett főkormányzószékért kárpótlásul kapta a kolozsvári egyetemet"-írja Fitz József, 2 melynek kiürülő épületeiben helyezték el az alakuló tanszékek jelentős részét. Az alapítási feltételek fontos segítő tényezője volt gróf Mikó Imre, "Erdély Széchenyije" elnökségével 1859-ben megalapított Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtára és értékes gyűjteményei. 3 Az egyetemet az 1872. októberi XIX. törvénycikk elfogadása után "a tanszabadság elvei alapján állítják föl" és "amíg más törvény erről nem rendelkezik, szervezetére a