A Personalistic Appraisal of Maslow’s Needs Theory of Motivation: From “Humanistic” Psychology to Integral Humanism

Motivational Climate in Sport Is Associated with Life Stress Levels, Academic Performance and Physical Activity Engagement of Adolescents

“…Diverse factors interact within the motivational process, with these including biological factors, along with cognitive, social, and emotional factors, among others. These factors in turn determine the choice of a determined activity, the intensity with which it is engaged in, persistence, and the performance that is ultimately obtained [3].…”

Beyond Maslow’s Pyramid: Introducing a Typology of Thirteen Fundamental Needs for Human-Centered Design

“…Maslow's motivational theory has been criticized for its lack of empirical support and the inadequate operationalization of its concepts ( [37] for a discussion, see [38]). In addition, many scholars have questioned the practicality and reality of the hierarchy, the process by which people proceed through the hierarchy, and its relevance and applicability to modern society [38]. At the same time, the theory has introduced some crucial ideas that have withstood the test of time and are highly useful for design research and practice.…”

A Magyarországon elkövetett emberölések vizsgálata a szükségletelméletek tükrében

“…Maslow a motivációelmélete során alapvetően az individuumból indult ki, vagyis az egyént és annak kiteljesedését helyezte tézise középpontjába. Ezen a téren máris van olyan, aki a motivációelméletek kapcsán és a Maslow-féle tézis kritikájaként a perszonalizmus és individualizmus, pontosabban az egyén, mint személyiség (personality) és az egyén, mint individuum (individuality) -főleg a metafizikai alapvetések és tényezők figyelmen kívül hagyása mellett -közötti kapcsolatra és az ezzel összefüggő redukcionista megközelítés kétségeire világít rá (Acevedo, 2018). Az egyénre fókuszálva pedig kiváltképpen kétségeket vet fel, és annak tudatában, hogy az empirikus alapokon nyugvó bizonyítások, melyek Maslow tézisét alátámasztani hivatottak, majdnem egészében az Egyesült Államokban láttak napvilágot (House & Aditya, 1997;Mawere et al, 2016), jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon univerzális, minden társadalomra, kultúrára, közösségre vonatkoztatható elméletről van szó, vagy pusztán az 1900-as évek derekára jellemző, amerikai középosztályt vizsgáló, nyugati típusú, indi vidualista társadalmak tekintetében relevanciával bíró tézisről beszélhetünk (Hofstede, 1984).…”

“…Az önértékelés szükséglet vágy, érték, vagy esetleg más szükséglet kielégülésének következménye? Ahogyan arra sem kaptunk még választ, hogy az egyének saját szükségletkielégítésre törekvő magatartása következtében kialakuló célorientált versenyhelyzetben a társadalom és kultúra hogyan képes csillapítani az azonos igények jelenlétét (Acevedo, 2018). Lehetséges, hogy a szükségletkategóriák és azok hierarchikus elrendeződése a csúcsot jelentő önmegvalósítás szükségleteinek bizonyos fokú kielégítése esetén újrakezdődnek, az egyes kategóriák ismét a hierarchiát követő metodika szerint motiváló faktorokká válnak, s az alsóbb rendű szükségletektől indulva egy olyan ciklikus folyamatot eredményeznek, melyben az adott ciklusok az egyén szubjektumához kapcsolódóan az igények egyre magasabb minőségű variánsait és magasabb fokú kielégülést eredményező jellegét feltételezik?…”