A növekedés lehetőségei és kockázatai. Magyarország feldolgozóipari exportteljesítményének és ágazati szerkezetének vizsgálata, 2010–2014

Abstract

Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. január (17-53. o.) Koppány Krisztián a növekedés lehetőségei és kockázatai magyarország feldolgozóipari exportteljesítményének és ágazati szerkezetének vizsgálata, [2010][2011][2012][2013][2014] A tanulmány a magyar gazdaság szerkezeti átalakulását s ennek növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja input-output táblák és hozzáadottérték-multiplikátorok segítségével. Az időszak elején még domináns, majd visszaszoruló számítógép-és elektronikaiberendezés-gyártás, valamint az egyre inkább kiemelkedő közútijármű-gyártás szorzói a legalacsonyabbak között vannak. A két húzóágazat GDP-hez való jelentős hozzájárulása sokkal inkább hatalmas termelési és kiviteli volumenüknek, mint hozzáadottérték-hányadaiknak és hazai beszállítóikra tovagyűrűző hatása-iknak köszönhető. A keresleti komponensek közül ezért az exportra, az ágazatok közül pedig ennek legnagyobb hányadát adó, az ágazati politika középpontjában álló feldolgozóiparra koncentrálunk. az újraiparosodás és a gazdaságpolitikai célkitűzésként is megjelent újraiparosítás témájában néhány éve magyarországon is élénk vita zajlik. az ágazati szerkezettel és * a tanulmányt először a gazdaságmodellezési társaság 2016. június 10-én megrendezett szakértői konferenciáján mutatták be, amelyet két további konferencia-előadás követett. a kutatást és a tanulmány megírását a Bolyai jános Kutatási ösztöndíj és a pallas athéné domus scientiae alapítvány támogatta. Köszönettel tartozom Forgon Máriának és Révész Tamásnak az áKm összeállításával és továbbvezetésével kapcsolatos információkért és a szakmai konzultációkért, Pusztai Pálnak a VBaprogramozáshoz nyújtott segítségéért, az előzőekben említett konferenciák hozzászólóinak a megjegyzéseikért, valamint Ligeti Csáknak, Kovács Norbertnek és az anonim lektornak a kézirathoz fűzött értékes észrevételeikért és tanácsaikért. Az újraiparosodás és a gazdaságpolitikai célkitűzésként is megjelent újraiparosítás témájában néhány éve Magyarországon is élénk vita zajlik. Az ágazati szerkezettel és * A tanulmányt először a Gazdaságmodellezési Társaság 2016. június 10-én megrendezett szakértői konferenciáján mutatták be, amelyet két további konferencia-előadás követett. A kutatást és a tanulmány megírását a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány támogatta. Köszönettel tartozom Forgon Máriának és Révész Tamásnak az ÁKM összeállításával és továbbvezetésével kapcsolatos információkért és a szakmai konzultációkért, Pusztai Pálnak a VBAprogramozáshoz nyújtott segítségéért, az előzőekben említett konferenciák hozzászólóinak a megjegyzéseikért, valamint Ligeti Csáknak, Kovács Norbertnek és az anonim lektornak a kézirathoz fűzött értékes észrevételeikért és tanácsaikért.Koppány Krisztián, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a Gazdaságmodellező Kutatócso-port tagja (e-mail: koppanyk@sze.hu). A kézirat első változata 2016. július 24-én érkezett szerkesztőségünkbe.

Kockázatok a magyar gazdaság szerkezetében

“…A magyar gazdaság szerkezetét az utóbbi években számos alkalommal vizsgálták meg a szakirodalomban. A tanulmányok egy része egy-egy ágazat vállalataira szűkítette le a vizsgálatot (Vakhal, 2018;Antalóczy et al, 2019;Vakhal, 2020), míg a kutatások másik csoportja ágazati szintű elemzéseket végzett (Koppány, 2016;2017;Braun és Sebestyén, 2019;Braun et al, 2020). Az előbbi kategóriába sorolható Vakhal (2018) elemzése, aki a járműipar nemzeti szintű termelési függvényeit vizsgálta az európai országok körében.…”

“…A tanulmányok egy másik csoportja a gazdasági szerkezetet ágazatokra bontva és a köztük kialakult belföldi értékesítési és felhasználási kapcsolatok szerkezete alapján elemezte (Koppány, 2016;2017;. Koppány (2016) szerint a magyar gazdaság növekedéséhez a járműipar járul hozzá a legnagyobb mértékben.…”

“…Az ágazatok közötti közvetett összeköttetések miatt ez a növekedés másfélszer nagyobb, mint kizárólag a közvetlen kapcsolatok figyelembevételével. A szerző egy másik elemzésében bemutatja, hogy ha a feldolgozóipari alágazatokat exportsokkok érnék, akkor az ágazatok milyen mértékben járulnának hozzá a gazdaság növekedéséhez (Koppány, 2017). Az eredmények szerint a járműipar multiplikatív hatása gyenge, viszont a nagy volumenű export miatt így is a legnagyobb befolyást gyakorolja a gazdaság teljesítményére.…”

A magyar járműipar kapcsolati szerkezetének vizsgálata : A német járműipartól való függőség alakulása

“…Koppány [2016] a magyar gazdasági növekedés tekintetében vizsgálta meg a hazai járműipar szerepét, és arra jutott, hogy a közvetett hatások miatt az ágazat másfélszer nagyobb mértékben járult hozzá a növekedéshez, ahhoz képest, mint ha csak a követlen kapcsolatokat vennénk figyelembe. a szerző egy másik vizsgálata során rámutatott arra, hogy a járműipar hazai gazdaságban betöltött fontos szerepe a jelentős mértékű exportnak köszönhető, míg multiplikatívan gyengén hat a többi ágazatra (Koppány [2017]). a járműipar ágazatok közötti kapcsolatrendszerben betöltött közepes szerepét támasztja alá Koppány [2018] újabb tanulmánya is, amelyben megvizsgálta, hogyan hat a kibocsátásra az egyes ágazatok eltávolítása a gazdaságból.…”

Fesztiválok gazdasági hatáselemzése

“…saját szerkesztés. megfelelő módszerekkel (ezekről lásdKoppány [2017aKoppány [ ], [2017bKoppány [ ], [2018b…”