A mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátást befolyásoló legfőbb tényezők vizsgálata

Abstract

A 21. századi mezőgazdaságban a fenntarthatóság világszerte kiemelt jelentőséggel bír, ezért kezeli többek között az EU is prioritásként ezt a kérdést. A szakirodalmi adatok alapján a mezőgazdaság felelős a Co2-kibocsátás egy – ha nem is túl nagy szeletéért. A klímaváltozásért elsősorban az üvegházhatású gázok tehetők felelőssé, amelyek közül a szén-dioxid mennyisége a legjelentősebb. A mezőgazdaság Co2-kibocsátása (ami a teljes Co2-kibocsátás 7,7-13,8%-át teszi ki) és a mezőgazdaság által kibocsátott összes üvegházhatású gáz együttes mennyisége (ami a teljes kibocsátás 14-18,4%-át adja) nagyon hasonló módon változott világviszonylatban a vizsgált időszakban, vagyis 1990 és 2016 között. Mind az állati eredetű termékek előállítása, mind a műtrágya használata növeli a Co2-kibocsátást. A jelen vizsgálat legfőbb célja annak megállapítása volt, hogy milyen tényezők határozzák meg a mezőgazdasági termelés Co2-kibocsátását – hiszen a mezőgazdaság Co2-kibocsátására ható tényezők feltárásával lehetőség nyílik lépéseket tenni a fenntarthatóság növelése érdekében. A kutatás a rendelkezésre álló világbanki és egyéb adatbázisokat felhasználva, több évtized adatait áttekintve vizsgálta országonként és országcsoportonként ezen tényezőket és az egyes tényezők kapcsolatát. A statisztikai módszerekkel feltárt összefüggések segítséget nyújtanak a szakembereknek, illetve a döntéshozóknak abban, hogy megtalálják azokat a beavatkozási lehetőségeket, melyekkel pozitívan befolyásolhatják a klímaváltozás megfékezését elősegítő folyamatokat. A megművelt területek optimális, kevesebb Co2-kibocsátással járó használata mindenképpen javasolt. Az állattenyésztés korlátozása és a kapcsolódó melléktermékek mennyiségének mérséklése szintén csökkenti a káros gázok kibocsátását, ezenkívül érdemes a trágyahasználatot is optimalizálni, megszüntetve az ideálisnál nagyobb mennyiségek felhasználását.

A magyar vidéki lakosság és a mezőgazdasági gazdálkodók hozzáállása a klímaváltozás kérdéséhez

“…Az elmúlt években a kutatók jó néhány adaptív és enyhítő intézkedést javasoltak, mint például a maradékok mulcsozása (Kader et al, 2107), a vetésidő megváltoztatása, a talajművelés mellőzése vagy csökkentése, állandó talajborítás, vetésforgó, új növényfajták, talajvédelmi módszerek (Ozor et al, 2012;Antman et al, 2015), vízfelhasználás-hatékonysági intézkedések (Hatfield és Dold, 2019), biogazdálkodás, a műtrágya-, gyomirtó-és növényvédőszer-felhasználás csökkentése, köztes növénykultúrák, tápanyag-gazdálkodás, a talajtömörödés elkerülése (Kovács-Hostyánszki et al, 2017;Agrárközösség, 2020), trágyahasználat racionalizálása, megfelelő növénykultúrák használata, biodízel használatának preferálása (Gyarmati, 2021) és a precíziós gazdálkodás (Takácsné György, 2015;Costantini et al, 2020) (1. táblázat).…”