A MARSI-R kérdőív magyar adaptációja – olvasási stratégiák vizsgálata anya- és idegen nyelven egyetemi hallgatók körében

Abstract

A tanulási célú szövegek olvasása a gyakorlott olvasó számára is jelenthet kihívást (Palincsar és Brown, 1984). A nehézséget okozó szövegek megértésére, az azokban való tájékozódásra jó megoldás az olvasási stratégiák használata. Mivel a tanárok is olvasók, és metakognitív tudásuk a szövegértésről hatással van diákjaikra (Soodal és mtsai, 2017), fontos felmérni, hogy a tanárok következő generációja hogyan olvas, hol van szüksége segítségre. A tanár szakos hallgatókat azonban kevéssé vonják be olvasásistratégia-vizsgálatokba, így első lépésként kell egy megbízható mérőeszköz. Ezért a jelen kutatás célja egyrészt a MARSI-R kérdőív (Mokhtari és mtsai, 2018) magyar nyelvű változatának elkészítése és validálása, másrészt tanár szakos hallgatók anyanyelvi (L1) és idegen nyelvi (L2) olvasásistratégia-használatának megismerése a kérdőív segítségével. 166 tanár szakos hallgató töltötte ki az anonim, online kérdőívet. A mérőeszközül a MARSI-R magyar változata szolgált azzal a változtatással, hogy nem papíron, hanem online töltötték ki a résztvevők, illetve az L1 mellett L2 tanulási célú olvasásra vonatkoztatva is megítélték a résztvevők a stratégiákra vonatkozó kijelentéseket. Ez utóbbi esetben a SORS (Mokhtari és Sheorey, 2002) kérdőív kimondottan idegen nyelven olvasásra vonatkozó két iteme is szerepelt a kérdéssorban. A validitás és reliabilitás vizsgálata érdekében megerősítő faktoranalízist futtattunk, korrelációt és Cronbach alfát számítottunk. Az eredmények azt tükrözik, hogy használható a magyarra fordított mérőeszköz, így további olvasásistratégia-vizsgálatokat tesz lehetővé. A tanár szakos hallgatók stratégiahasználata magas vagy közepes szintű. L1-en leggyakrabban a problémamegoldó, majd az átfogó, legkevésbé pedig a támogató stratégiákat használják. L2-n szintén a problémamegoldó stratégiákat használják leggyakrabban, ezt követik a támogató, végül pedig az átfogó stratégiák. Az eredmények alapján pozitív képet kapunk a tanár szakos hallgatók stratégiahasználatáról, ám nyilvánvalóvá vált, hogy további fejlesztésből is profitálnának.

Strategy use and self-perception in L2 academic reading

“…In another mixed-methods study employing a combination of the think-aloud protocol (TAP) and a questionnaire, Szűcs (2017) measured the metacognitive reading skills of Hungarian EFL majors. The results suggest that the participants (n=59) had overall poor metacognitive skills A large-scale study comparing L1 Hungarian and L2 reading strategies shows that teacher trainees use problem-solving strategies the most often in both their L1 and L2, with supporting and global strategies coming in the second and third places (Tary & Molnár, 2022). However, students tend to use more problem-solving and global strategies in the L1, and they have recourse to problem-solving and support strategies the most often when they read in the L2, and only then do they tend to employ global strategies (Tary & Molnár, 2022, p. 65).…”

“…The available data (Mónos, 2005;Szűcs, 2017) suggest that students entering tertiary education do not generally tend to have a well-developed repertoire of strategies when it comes to reading in their L2. Adopting a comparative approach, some recent studies have provided valuable information about students' strategy use and self-perception in both their L1 and L2 (Tary & Molnár, 2022;Tary, 2023). The main objective of the project was to contribute to and expand the existing body of L2 English reading strategies used by speakers of L1 Hungarian by exploring EFL majors' strategy use and self-perception in the process of reading academic texts in English.…”

The validity and reliability of the Turkish version of revised metacognitive awareness of reading strategies inventory

“…The Turkish version of the inventory's reliability estimations were within the acceptable range, and they were equivalent to the reliability coefficients reported in the original study. Several adaptation studies of MARSI-R have been conducted in various contexts, such as Iranian byAmini et al (2020), Spanish byOndé et al (2022), Vietnamese byDo and Phan (2021), Hungarian byTary and Molnár (2022), and this study in the Turkish context is one of them.…”