A Maros hordalékkúp fejlődéstörténeti rekonstrukciója

Késő-pleisztocén és holocén ártérfejlődés az Alsó-Tisza mentén

“…Számos olyan tanulmány látott napvilágot, melyek a Sajó-Hernád hordalékkúp (Nagy és Félegyházi 2001, Nagy 2002, Gábris és Nagy 2005), a Körös-medence , Gábris és Nádor 2007, Petrovszky és Timár 2010) és a Maros hordalékkúpjának (Katona et al 2012, Sümeghy és Kiss 2012, Sümeghy et al 2013, Kiss et al 2014a, Sümeghy 2014) pleisztocén végi és holocén fejlődését vizsgálták. Ám a mellékfolyókhoz hasonlóan a Tisza felsőbb szakaszain, a negyedidőszak végén lezajlott felszínformálással is több kutatás foglalkozott (Gábris et al 2001, Gábris és , Cserkész-Nagy et al 2012, Cserkész-Nagy 2014, Vass 2014.…”

“…: horizontális morfometriai paraméterek és keresztmetszet), morfológiai és szedimentológiai jellemzői (pl. : mintázat, esés, hordalékának tulajdonságai, övzátonyainak és partjainak relatív magassága) a lefűződés idején uralkodó fluviális folyamatokra utalnak, így a paleo-hidrológiai számítások (Williams 1984, Gábris 1986, Sümeghy 2014) és az ártérfejlődési kutatások meghatározó elemeit képezik (Kalicki 1991, Erkens et al 2009.…”

“…A paleo-medrek azonosítását elsősorban térképek segítségével végzik (Gábris 1986, Kalicki 1991, Sümeghy 2014, de jól használhatók a légi-és műholdfelvételek (Nagy és Félegyházi 2001), valamint a különböző alapadatokat felhasználó domborzatmodellek is (DDM, SRTM, LIDAR; Timár et al 2005, Brown et al 2013.…”

“…Mivel az elhagyott medrek mérete Dury (1961) szerint a mederkitöltő vízhozammal mutatja a legszorosabb kapcsolatot, így ebben a kutatásban is elsősorban a Sümeghy (2014) által felállított egyenleteket használtam a Tisza paleo-medreinek vízhozam-becsléséhez. A számítások során Gábrishoz (1986) és Sümeghyhez (2014) hasonlóan csak azokat a medreket vettem figyelembe, melyeknek az ív-és húrhossz hányadosa 1,4-2,0 közé esik, azaz fejlett kanyarulatoknak tekinthetők (Laczay 1982).…”

“…A keresztszelvény keleti részén a C-szint magassága az ártér nyugati felén található C-szinttel gyakorlatilag megegyezik (81-82 m), de felszínébe egy korábbi meder vágódott be. Ez a meder a Maros hordalékkúpjának legdélebbi mederpásztájával azonosítható (Sümeghy 2014), mely itt csatlakozott a Tiszához.…”