A magyar gazdaságpolitika 1989 és 2019 között

Abstract

JEL -kódok: E02, E44, E60, F15, 43 Kulcsszavak: rendszerváltozás, piacgazdasági intézmények, KGST-együttműködés, kétszintű bankrendszer, európai integráció, makrogazdasági stabilizálás, munkatermelékenység 1. HELYÜNK: EURÓPA PEREMVIDÉKÉN Állandóság a változások közepette: közepes fejlettség, magasabb aspirációA magyar gazdasági viszonyok e három évtized alatt rengeteget változtak, értelmezésükhöz azonban ki kell lépnünk a gazdasági tények és adatok világából, elismerve az egymást követő politikai fordulatok fontosságát. Már maga az európai térkép is más e sorok írásakor, mint volt az időszak kezdetén. A Magyar BOD PÉTER ÁKOS

Részvétel és önerő: A közepes jövedelmi csapda egy lehetséges újraértelmezése

“…A tanulmány utolsó szakaszában a fentebb kifejtett modellt a kelet-közép-európai posztszocialista országokra (leginkább Magyarországra) alkalmazzuk. Annyiban semmiképpen sem új keletű ez a vállalkozás, hogy a hagyományos növekedés fókuszú közepes jövedelmi csapda koncepciót számos szerző alkalmazta már a posztszocialista régióra (Bod, 2015;Pruchnik & Zowczak, 2017;Győrffy, 2022;Csath, 2022a). Jelen tanulmány abban tér el a megszokottaktól, hogy történeti kitekintést tesz és a második világháború utáni időszak végétől a globalizáció szakaszaival összekötve vizsgálja a közepes fejlettség csapdáját.…”

Towards the Rise of Eurasia. Competing Geopolitical Narratives and Responses

“…The regime built on political oppression, while an economic policy that completely ignored standards of living led to the 1956 revolution and War of Independence -in this, Hungary gained much sympathy from the West -but the latter was ultimately quashed by direct Soviet military intervention. The gradually evolving soft dictatorship after the revolution, also known as the Goulash Communism of the Kádár era, attempted to raise the standard of living as a means of self-legitimation; however, the inflexible socialist economic system, particularly after the 1973 oil price shock, essentially became dependent on external (primarily Western) loans, resulting in gradual indebtedness and near bankruptcy (Bod, 2019). By the time of regime change, it had become clear that Hungary's Eastern relations represented a serious obstacle to the country's development, which could only be removed by developing a closer relationship with the West.…”

“…In addition to the changing foreign policy environment, Hungary's motivations were underpinned by internal socio-economic factors. On the one hand, convergence-related expectations concerning the neoliberal Western economic model and orientation -adopted almost criticism-free with the regime change -remained unfulfilled for much of society after the economic and financial crisis of the late 2000s, thus the likelihood of the eventual social acceptance of a partial eastward shift in foreign policy preferences increased (Bod, 2019). Nevertheless, besides pragmatic economic reasons, the "Opening to the East" policy is also supported by a unique factor: the existence of oriental features that are essential characteristics of Hungarian identity.…”

“…In economic terms, Hungary belongs to the group of developed countries (UN, 2019), but based on key indicators of economic development it still lags significantly behind the most developed Western European/Euro-Atlantic countries; therefore putting it in the medium-developed, medium-income category would be more appropriate, despite the notable convergence dynamics observed over the past decade. Hungary has a highly open economy with above-average growth rates in times of global upturn and the threat of deeper recessions in times of global downturn compared to other European countries (Bod, 2019). Leaving behind its socialist past, the country became deeply involved in Euro-Atlantic integration and related alliances: Hungary has joined NATO (1999), the European Union ( 2004), and the OECD (1996), to name but a few.…”