A magyar gazdasági felsőoktatás egy nyugati doktori fokozattal rendelkező itthon oktató nézőpontjából – kitörési pontok beazonosítása és egy lehetséges cselekvési terv

Abstract

Felismerve a magyar üzleti felsőoktatás átalakításának elodázhatatlanságát, a cikkben a szerző lefektet egy ehhez alapul szolgáló cselekvési tervet. Mivel egy ilyen tervhez a nyugati modell ismerete szükséges, a porteri tevékenységrendszeren keresztül ismerteti a haladó nyugati elvrendszer kulcstémáit a támogató tevékenységekkel egyetemben. Ezzel párhuzamosan bemutatja azt a kiemelkedő nyugat-európai doktori programot, ahol fokozatát szerezte. A kimunkált cselekvési terv főbb pontjait szervezeti, szakmaiságbeli és a doktori iskolákat érintő részekre osztja, kiemelt szerepet szánva egy új, érdemen alapuló kinevezési gyakorlat bevezetésének. Gyorsan megvalósítható intézkedés bevezetését is javasolja, például a Bolyai-ösztöndíj esetén meghatározott számú éves ösztöndíj odaítélését menedzsmenttudósoknak. A cikk útmutatásai és a levonható tanulságok relevánsak lehetnek a fő érintett csoportok -gazdaságtudományi karok dékánjai, intézetek és tanszékek vezetői, kancellárok és az illetékes állami minisztérium vezetése -számára. Kulcsszavak: magyar gazdasági felsőoktatás, nyugati modell, főbb tevékenységek és értékek, cselekvési tervRecognizing the undelayable nature of transforming the business higher education in Hungary, the author lays down in this article the foundations of an action plan. In order to so doing, one needs to deeply know the western model, for which he gives a description on the main themes and supporting activities through Porter's activity systems map. He also introduces a leading Western European doctoral program in management where he earned his PhD degree. The main points of the action plan cover organizational, professional and doctoral educational issues, with a distinguished role on introducing a widespread merit-based promotion practice. The author also suggests a couple of easily implementable actions, for instance the retailoring of the Bolyai scholarships to the needs of business science. The guidance and lessons to be drawn from this article are of relevance to main stakeholder groups, specifically to deans, heads of institutes and departments, chancellors and the ministry of education. Keywords: business higher education in Hungary, western model, main activities and values, action plan Finanszírozás/Funding:A publikáció alapjául szolgáló kutatást a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) támogatta.The publication is based on research supported by the Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS). Köszönetnyilvánítás/Acknowledgment:A szerző ezúton köszöni Primecz Henriett főszerkesztőnek, a két bírálónak, valamint Michalkó Gábornak és Vastag Gyulának a cikkel kapcsolatos észrevételeiket. További köszönettel adózom Dobos Imrének, Demeter Mártonnak, Havran Dánielnek, Kosztyán Zsoltnak, Losonci Dávidnak, Pérez Garrido Betsabének, Szabó Lajosnak és Zoltayné Paprika Zitának a magyar gazdasági felsőoktatással kapcsolatos beszélgetéseinkért. The author is grateful to Henriett Primecz (editor), two anonymous reviewers, Gábor Michalkó and Gyula Vastag for their excellent guidance and feedba...

Külföldi hallgatók elégedettségét és lojalitását befolyásoló tényezők feltárása a Szegedi Tudományegyetemen. Kizárólag az egyetemi tényezők számítanak?

“…nyelőnyt pedig akár a hallgatókkal kialakult partnerségi viszony és az oktatók egyéni jólléte is erősíthet (Toarniczky et al, 2020;Tóth & Bedzsula, 2021). Az egyetemek részéről továbbá megindult egy fejlődési folyamat, mely a nyugathoz való felzárkózást szorgalmazza (Sebrek, 2020).…”

A megbízható és objektív publikációs teljesítménymérés szükségessége A gazdálkodástudományok igénye a változásra és a tudomanymetria.com projekt

“…Amennyiben ezeket a rendszereket nem feltétlenül egymásra épülő, illetve önmagukban is ellentmondásos elvek mentén alakítják ki, akkor az egyéni publikációs stratégiák (ha egyáltalán léteznek) nem lesznek képesek nemzeti szintű, egységes tudománypolitikai elvárásokhoz igazodni. A gazdálkodástudományok területén éppen ezért támogatjuk a túltagolt, címalapú előmeneteli rendszer újragondolását, ennek során egyetértünk a habilitációs fokozat eltörlésének ötletével (Sebrek, 2020), helyette a nemzetközi kutatási és publikációs eredmények és teljesítmények figyelembevétele kaphatna nagyobb súlyt. A tudománypolitika döntéshozóinak, az MTA és a MAB megfelelő képviselőinek, fórumainak a nemzetközi versenyben való leszakadás megakadályozása érdekében újra kell gondolniuk a közgazdászokkal szembeni teljesítményelvárások szempontjait, a különböző publikációs formák egymáshoz képesti súlyait és a PhDfokozattól az egyetemi tanári kinevezésen át az MTA doktora címig bezárólag egymásra épülő, szintenként lényegesen különböző, de a minőségi szempontoknak érvényt adó teljesítményelvárásokat kell megtervezniük.…”

Magyar gazdaságtudományi kutatók teljesítménymutatóinak és csoportjainak elemzése a Scopus/SciVal tükrében

“…Cikkükben röviden kitérnek a nagy nem-zetközi egyetemi rangsorokra, amit később érintünk is röviden. Más szerzők a magyar gazdasági doktori iskolákat hasonlítják össze a Nyugat-Európában meglévő hasonló intézményekkel (Sebrek, 2020). A szerző eredményeit abban összegezhetnénk, hogy hazánkban még mindig hiányoznak a nívósnak tekinthető publikációk, és a doktori iskolák tagjainak a nemzetközi beágyazottsága is kívánni-A tanulmány a magyar gazdálkodás-és közgazdaságtudományi kutatók tudományos teljesítményét elemzi a Scopus és SciVal adatbázisokból származó és szabadon elérhető adatok alapján.…”